Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    76 találat a(z) építési telek cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tanácsát a következő kérdésben. Egy társaság ingatlant értékesít. Négy különböző helyrajzi számon lévő telket. Az egyik telken egy aszfalt út, a másik telken egy konténer van, amelyek ingatlannyilvántartási besorolása építmény, a másik két telek építési telek. Ezen esetben helyesen jár-e el a társaság, ha a két építmény besorolású telket fordított áfa, a másik két telket fizetendő áfa felszámításával értékesíti? Segítségét előre is köszönjük.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemélyént tulajdonosa vagyok egy építési telkeknek. Ezen telken építtetőként egy lakóingatlan terveztettem meg, amire vonatkozóan a 2023. 12. 31-éig érvényes 5%-os áfakulcs használatára vagyok jogosult. (A tervekre vonatkozóan még 2018. november 1. előtt megtörtént az érvényes egyszerű bejelentési kötelezettség építési hatósághoz történő bejelentése). Tehát a jelen szabályok szerint 2023. 12. 31-éig alkalmazható jelen ingatlanra az 5% áfamérték, ha generálkivitelező építi számomra mint magánszemély. Amennyiben eladnám az építési telket a jelen bejelentett lakóingatlan tervekkel együtt egy másik magánszemélynek, ő jogosult lenne ugyanúgy az 5% áfakulcsra, amennyiben a kész tervek alapján elkészítetti egy generálkivitelezővel az ingatlant? Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jogi személy kft. építési ingatlanából kisebb hányadot értékesít egy kft. részére, amely a szomszéd telek tulajdonosa is egyben. A kérdésem az lenne, hogy az értékesítés áfaköteles-e. Az ingatlanrészt földmérővel kimérették, az eladásra kerülő ingatlanrész utcafronti része csak 0,80 méter, de a vevő számára a saját telkével egyesítve már hasznos telekként funcionálhat. A vétel célja nem lakóingatlanok építése, csak raktározási célra kell. Köszönöm előre is megtisztelő válaszát. Erdélyi János

    Kérdés

    Az adásvételi szerződés tárgya, hogy az építési vállalkozó telekhányadot és felépülő társasházi lakást értékesít. A telekhányad értékesítésével egyidejűleg a lakás kivitelezésére, illetve a kivitelezés befejezésére a vevő az építési vállalkozóval vállalkozási szerződést köt. A társasházi lakás kulcsrakész átadásáig a felépítményen az építési vállalkozó marad birtokban. A vevő azt vállalja, hogy az ingatlanhányadot, mint építési telket vásárolja meg, és 4 éven belül megépíti a szerződésben körülírt lakást. A konkrét eset kapcsán kérem egyértelmű válaszukat arra vonatkozóan, hogy az építési vállalkozó helyesen jár-e el akkor, ha a lakóingatlan értékesítésére vonatkozó 5 százalékos adómértéket alkalmazza az építési telek tulajdoni hányadára is. (Az adásvételi szerződés a telekhányadot és a lakásértékesítést is tartalmazza.)

    Kérdés

    2012 áprilisában a vadásztársaság, amely áfakörös volt, vásárolt egy építési telket. Az áfát (arányosítva) visszaigényelte. 2014. januártól alanyi mentességet választott. A korábban levont áfa 1/20 részét – mivel az meghaladja a 10 ezer forintot, 13 ezer forint – bevallja alanyi mentes stárusza alatt. 2019-ben eladja a telket. Ilyen esetben a telekértékesítésre kell áfát felszámítani?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy adószámmal rendelkező magánszemély szálláshelyszolgáltatást végez. Viszont 2019-ben egy építési telket kíván értékesíteni. Ezen értékesítés független a szálláshelyszolgáltatástól. Jól értem, hogy az Áfa tv. 2. § a) pontja miatt ezen értékesítés nem tekinthető az Áfa tv. hatálya alá tartozó ügyletnek, mert ezen esetben a magánszemély nem adóalanyként jár el? Így az alanyi mentesség vonatkozásában ezen ügylet teljes mértékben figyelmen kívül hagyható. Köszönettel: Nagy Ervin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbiakban. Lakásépítéssel foglalkozó egyéni vállalkozó 2018. decemberben építési telket vásárolt, melyre csak 2019-ben fog – továbbértékesítési céllal – lakóingatlant építeni. Kérdésem az lenne, hogy elszámolhatja-e költségként (árúbeszerzésként) a telek beszerzési árát 2018-ban? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy köteles-e az önkormányzat az építési telek eladásáról számlát kiállítani. Cégünk önkormányzati tulajdonú építési telket vásárol, a vételár áfásan kerül meghatározásra. A felszámított áfa levonásba helyezése megítélésem szerint csak számla birtokában lehetséges. Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Szécsi Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem tájékoztatásukat, hogy egyéni vállalkozónál a korábban áfamentesen magánszemélytől beszerzett és most továbbértékesítendő építési telek eladási árára fel kell-e számítani az áfát adómentes beszerzés esetén vagy sem? Ha pedig fel kell számítani, hiszen az áfatörvény általános szabályai szerint adóköteles az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása. A magánszemélytől történt beszerzés – mivel az nem tartalmazott előzetesen felszámított áfát – keletkeztethet-e bármilyen áfalevonásba helyezési jogosultságot vagy sem? Várom válaszukat,üdvözlettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amelynek a székhelye az egyik tulajdonos birtokában van (építési telek). Ősszel szeretnének itt beruházást elkezdeni, egy pálinkaházat építenének (nagy beruházásról van szó). Kérdésem, hogy ezt a telket, ha a tag bérleti szerződés fejében a cég részére ingyenesen rendelkezésre bocsátja, az szabályos-e. Illetve ebben az esetben a beruházáshoz tartozó áfa levonásba helyezhető-e? Nagyon szépen köszönöm a segítséget.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A korábban szántóként használt ingatlant kivették a művelési ágból, és a földhivatali nyilvántartásban „művelési ágból kivett közútként” szerepel. A terület tulajdonosa ezt értékesíteni tervezi. A vevő tervei szerint közút fog létesülni ezen a területen. Az értékesítés áfavonzatának meghatározása okoz némi fejtörést. Véleményem szerint az áfatörvény 259. § 7. pontja szerint építési teleknek minősül. Ezért a 86. § (1) bekezdés k.) pontja alá nem tartozik, tehát kívül esik az áfamentes körön, azaz a normál áfamértékkel (27%) adózik. Kérdésem: helyes következetésre jutottam-e?

    Kérdés

    Társaságunk meg kíván vásárolni egy 14 hektár területű ingatlant. Az ingatlannyilvántartás szerinti jogállása: "kivett és udvar és bázisállomás". Az ingatlanon egy 20-30 négyzetméteres épület és egy mobil hálózati torony található. Az eladó ragaszkodik az áfás számla kiállításához, mert véleménye szerint építési telekről van szó, mivel az ingatlan területéhez képes elhanyagolható a felépítmény nagysága és egyébként az ingatlan megfelel az áfatörvény 259. § 7. pontjában foglaltaknak. Véleményünk szerint viszont a terület nagyságától és az azon lévő felépítmény területének arányaitól függetlenül kell az áfakötelezettséget megítélni, és mivel az ingatlan nem üres, van rajta - ugyan minimális nagyságú - felépítmény, ezért beépített ingatlannak minősül. A felek éltek az áfatörvény 88. § (1) bekezdése szerinti választási lehetőséggel, a fordított adózás feltételeinek megfelelnek. Kérdésünk, hogy a fenti ingatlan értékesítése során, az egyenes vagy a fordított adózást kell-e alkalmazni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Magánszemélynek 20 éve tulajdonában van egy rét besorolású földterület. Most fogja átminősíttetni épitési telekké és így fogja értékesíteni. A magénszemély az értékesítés alapján hogyan fog adózni? Köszönettel.

    Kérdés

    1994. 01. 24-én vettem egy hobbytelket Nyíregyháza külterületén. Akkor – és a mai napig is – gyümölcsös művelési ággal volt a telek a tulajdoni lapra felvezetve. Később a város ezen területet építési övezetté minősítette (kb. 10 éve). Villany, víz, szennyvíz az utcában – a mi fejlesztési hozzájárulásunkkal – kiépítésre került. Ezen telket most (2017-ben) szeretném átminősíttetni "kivett-é", azaz építési telekké. Az átminősítés után el szeretném adni. 1. kérdés: van-e ennek akadálya? Hogyan alakul az adózás ebben az esetben? Az átminősítés jelent-e értéknövelést? Ha igen, hogyan számolják? Milyen értéket vesznek átminősítés előttinek? Ezt hogyan határozzák meg? Kell-e az ügylet után illetéket fizetni?

    Kérdés

    Már nagyon régi téma, de most egy ügyféllel kapcsolatban ismét felmerült. Az áfatörvény 86. § (1) k pont szerinti értékesítés: " beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve építési telek" értelmezése. Az adóalany élt a 88. § szerinti választás jogával. Az értékesítés tárgya építési telek. Ebben az esetben a telek értékesítése áfaköteles, de vonatkozik-e rá a 142. § (1) e) pontja, vagyis a fordított adózás szabálya? Várom megtisztelő válaszukat.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Tagi kölcsön – osztalék

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szakképzési munkaszerződéssel foglalkozatott tanulók szabadságmegváltása

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media