41 találat a(z) átalakítás cimkére

Kérdés

Egy társaság több mint öt éve bérel egy ingatlant határozatlan idejű bérleti szerződés keretében. A bérleti szerződésben kikötött felmondási idő 6 hónap volt. A bérbevevő a bérleti jogviszony indításakor a bérbevett ingatlanon a bérbeadó hozzájárulásával átalakításokat végzett, mely átalakításokat aktiválta a könyveiben a tárgyi eszközök között. A megállapított használati idő 10 év volt. Az átalakítások a bérbevevő igényét szolgálják, a bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri. 2016 októberében a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést, mely felmondás 2017. március 31-ével jár le. Kérdéseink: 1./ Helyesen jár-e el a bérbevevő társaság, ha 2016. december 31-ével az aktivált átalakításokra az Szt. 53. § 1. bekezdés a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést számol el oly mértékig, hogy a nyilvántartási érték lecsökken a 2017. évben még hátralévő 3 hónapnak megfelelő értékcsökkenés összegére? 2./ Lehetőség van-e abban az esetben is terven felüli értékcsökkenés elszámolására az Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a bérleti szerződésben nem rendelkezik arról, hogy a bérbeadó kéri az eredeti állapot visszaállítását, valamint a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó megtéríti a bérvevőnek az átalakítást piaci áron? Előre is köszönjük segítségnyújtásukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodaházban bérel irodát. Kinőttük, igy átköltözünk egy másik szintre, ahol kell némi átalakitást végezni, hogy a saját szájízünk szerint nézzen ki az iroda. A bérbeadó engedélyezett minden átalakitást, a saját költségünkre, ezt lelakni majd nem lehet, nem számit bele a bérleti dijba. A következő változtatások történtek: padlószőnyeg-vásárlás és -lerakás, elektromos hálózatkiépítés, festés, gipszkartonozás, kisebb kőműves munkák. Jól gondoljuk-e, hogy mivel funkcióváltás nem volt a különböző helyiségekben, inkább csak testreszabás, ez karbantartási költségként elszámolható a felmerülés évében? Tisztelettel várjuk válaszát.

Kérdés

Tisztelt Cím! A cég a tulajdonában lévő, jelenleg székhelyként bejelentve, irodaként használt lakást szeretné átalakítani úgy hogy ott a vidéken lakó dolgozók hétköznap lakhassanak. Kell-e a dolgozóktól ezért havi lakbért kérnie a cégnek/ha nem kér, milyen adóvonzata van/illetve ha kér, akkor milyen adóvonzata van a cégnél és a dolgozónál? A cégnek természetesen lesz új székhelye irodája. Válaszukat előre is köszönöm. P. Márta 70-3872719

Kérdés

Tisztelettel kérem szakmai iránymutatását a kis értékű tárgyi eszközökön a használatba vételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához. A 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti eszközökön a használatba vételt követően, akár több hónap múlva, átalakítást végeztek. Az átalakítást saját rezsis beruházásként számolták el. Kérdéseim: 1./ Az átalakítási költségeknek, mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történt minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel módosítani szükséges-e? Ebben az esetben a ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Ha ez a helyes megoldás, a ráaktiválás időpontjáig, a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzési érték után, önellenőrzéssel hogyan kell a terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni? Vagy: 2./ Az eszköznek, a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás aktiválásakor, az átalakítás költségét önállóan kell a 100 ezer forintos értékhatár alapján minősíteni, és értékhatár alatt egy összegben amortizálni, vagy ha meghaladja a 100 ezer forintot, akkor pedig önálló eszközként az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni? Tisztelettel: Fehér Andrásné

Kérdés

KNEITNER LEA részére! A lakóingatlan üzletté történő átalakításának ráfordításai az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. d. pontja alapján a felmerülés évében nem számolható el egyösszegben?

Cikk

A hvg.hu értesülései szerint az adóhivatalnál nem számol majd az elnöki jogkört jelenleg gyakorló elnökhelyettes munkájával az a Tállai András, aki nagy valószínűséggel az adóhatóság új ura lesz. Úgy tudjuk, egy másik elnökhelyettes is szedheti a sátorfáját. Tartja magát a pletyka, hogy Orbán Viktor jó barátjának, Mészáros Lőrincnek az egyik ismerőse is aspirálhat egy NAV-os felsővezetői posztra. Közben óriási a feszültség és a bizonytalanság, 160 vezetői pozíció szűnhet meg pár héten belül.

Cikk

A minisztériumi és hatósági szakemberekből, valamint a szakmát és a vállalkozásokat képviselő hozzáértőkből álló grémium megállapításai alapján több ponton is módosulhat a NAV szervezete – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek adott interjújában. A tervek szerint a kormányhivatalokban is létrehoznának NAV-ügyfélszolgálatokat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kezdő egyéni vállalkozó egyszerüsített ipa

Szipszer Tamás

adószakértő

Osztalékelőleg magasabb, mint az osztalék

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Könyvelőváltás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink