42 találat a(z) átalakítás cimkére

Kérdés

Egy társaság több mint öt éve bérel egy ingatlant határozatlan idejű bérleti szerződés keretében. A bérleti szerződésben kikötött felmondási idő 6 hónap volt. A bérbevevő a bérleti jogviszony indításakor a bérbevett ingatlanon a bérbeadó hozzájárulásával átalakításokat végzett, mely átalakításokat aktiválta a könyveiben a tárgyi eszközök között. A megállapított használati idő 10 év volt. Az átalakítások a bérbevevő igényét szolgálják, a bérbeadó az eredeti állapot visszaállítását kéri. 2016 októberében a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést, mely felmondás 2017. március 31-ével jár le. Kérdéseink: 1./ Helyesen jár-e el a bérbevevő társaság, ha 2016. december 31-ével az aktivált átalakításokra az Szt. 53. § 1. bekezdés a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést számol el oly mértékig, hogy a nyilvántartási érték lecsökken a 2017. évben még hátralévő 3 hónapnak megfelelő értékcsökkenés összegére? 2./ Lehetőség van-e abban az esetben is terven felüli értékcsökkenés elszámolására az Sztv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a bérleti szerződésben nem rendelkezik arról, hogy a bérbeadó kéri az eredeti állapot visszaállítását, valamint a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbeadó megtéríti a bérvevőnek az átalakítást piaci áron? Előre is köszönjük segítségnyújtásukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy irodaházban bérel irodát. Kinőttük, igy átköltözünk egy másik szintre, ahol kell némi átalakitást végezni, hogy a saját szájízünk szerint nézzen ki az iroda. A bérbeadó engedélyezett minden átalakitást, a saját költségünkre, ezt lelakni majd nem lehet, nem számit bele a bérleti dijba. A következő változtatások történtek: padlószőnyeg-vásárlás és -lerakás, elektromos hálózatkiépítés, festés, gipszkartonozás, kisebb kőműves munkák. Jól gondoljuk-e, hogy mivel funkcióváltás nem volt a különböző helyiségekben, inkább csak testreszabás, ez karbantartási költségként elszámolható a felmerülés évében? Tisztelettel várjuk válaszát.

Kérdés

Tisztelt Cím! A cég a tulajdonában lévő, jelenleg székhelyként bejelentve, irodaként használt lakást szeretné átalakítani úgy hogy ott a vidéken lakó dolgozók hétköznap lakhassanak. Kell-e a dolgozóktól ezért havi lakbért kérnie a cégnek/ha nem kér, milyen adóvonzata van/illetve ha kér, akkor milyen adóvonzata van a cégnél és a dolgozónál? A cégnek természetesen lesz új székhelye irodája. Válaszukat előre is köszönöm. P. Márta 70-3872719

Kérdés

Tisztelettel kérem szakmai iránymutatását a kis értékű tárgyi eszközökön a használatba vételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához. A 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti eszközökön a használatba vételt követően, akár több hónap múlva, átalakítást végeztek. Az átalakítást saját rezsis beruházásként számolták el. Kérdéseim: 1./ Az átalakítási költségeknek, mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történt minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel módosítani szükséges-e? Ebben az esetben a ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Ha ez a helyes megoldás, a ráaktiválás időpontjáig, a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzési érték után, önellenőrzéssel hogyan kell a terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni? Vagy: 2./ Az eszköznek, a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás aktiválásakor, az átalakítás költségét önállóan kell a 100 ezer forintos értékhatár alapján minősíteni, és értékhatár alatt egy összegben amortizálni, vagy ha meghaladja a 100 ezer forintot, akkor pedig önálló eszközként az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni? Tisztelettel: Fehér Andrásné

Kérdés

KNEITNER LEA részére! A lakóingatlan üzletté történő átalakításának ráfordításai az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. d. pontja alapján a felmerülés évében nem számolható el egyösszegben?

Cikk

A hvg.hu értesülései szerint az adóhivatalnál nem számol majd az elnöki jogkört jelenleg gyakorló elnökhelyettes munkájával az a Tállai András, aki nagy valószínűséggel az adóhatóság új ura lesz. Úgy tudjuk, egy másik elnökhelyettes is szedheti a sátorfáját. Tartja magát a pletyka, hogy Orbán Viktor jó barátjának, Mészáros Lőrincnek az egyik ismerőse is aspirálhat egy NAV-os felsővezetői posztra. Közben óriási a feszültség és a bizonytalanság, 160 vezetői pozíció szűnhet meg pár héten belül.

Cikk

A minisztériumi és hatósági szakemberekből, valamint a szakmát és a vállalkozásokat képviselő hozzáértőkből álló grémium megállapításai alapján több ponton is módosulhat a NAV szervezete – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek adott interjújában. A tervek szerint a kormányhivatalokban is létrehoznának NAV-ügyfélszolgálatokat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fiatal munkavállaló pihenőnapjai

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Tiktok-számla az áfabevallásban

Bunna Erika

adótanácsadó

Múzeális személygépjármű beszerzése 3. országból

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink