A sajátjogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás vagy éppen a megváltozott munkaképességű ellátások melletti keresőtevékenység gyakran szóba kerül, ugyanakkor ritkábban foglalkozunk az említett, illetve az egyes szociális vagy családtámogatási ellátások melletti munkavégzés lehetőségeivel vagy éppen ezek együttes folyósításával, holott ilyen jellegű kérdések is gyakran érkeznek. A következőkben ezekből érintünk néhányat.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg megváltozott munkaképesség címén részesülök árvaellátásban. Figyelemmel arra, hogy az édesapámat a komplex minősítés során C2 kategóriába sorolták (51 százalékos egészségkárosodás), rokkantsági ellátást igényelt. Tudomásom szerint ebben az esetben én kérhetem az árvaellátásom újraszámolását a Nyufig-tól. A kérdésem az, hogy a jelenlegi "30 százalékos" árvaellátásomat hogyan számolják újra, miből lesz a "60 százalék"? Az árvaellátást 1995-től kapom. Gondolom nem arról van szó, hogy a jelenlegi összeget megduplázzák. :) Ha lehet, kérnék szépen egy példán keresztüli számítást is. Köszönöm szépen szíves levezetésüket!
A hozzátartozói nyugellátások, vagyis az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj összege attól a saját jogú nyugdíj összegétől függ, amely az elhunytat az elhalálozása időpontjában megillette vagy megillette volna.
Tisztelt Szakértő! Az alábbival kapcsolatban kérném az állásfoglalását. Egy szolgálati járadékban részesülő munkavállalónk sajnálatos módon súlyos beteg lett. Az orvos azt tanácsolta, hogy indítsa el a rokkantsági kérelmet. Szeretnék ez ügyben felvilágosítást, hogy amennyiben rokkantnyugdíjas lenne, akkor a szolgálati járadékot vissza kellene mondani, vagy esetleg párhuzamosan járhat mindkettő? Egyebekben felmerült az a kérdés is, hogy ha ne adj' Isten a legrosszabbra kerülne a sor, akkor özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás esetében hogyan jár jobban a munkavállaló családja? Érdemes foglalkozni a rokkantsági nyugdíj kérdésével? Válaszát előre is köszönöm.
Ki kaphat árvaellátást, illetve szülői nyugdíjat? Összefoglaltuk e két hozzátartozói ellátás feltételeit.
Cégünk tanulót foglalkoztat a nyári szünetben. Szakmai gyakorlata másfél hónap. Árvaellátást kap a tanuló. Mennyi bér fizethetünk, hogy az árvaellátás folyósítását ne veszélyeztessük? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Árvaellátás mellett dolgozó, hallássérült fiatalember bérét milyen járulékok, adók terhelik? Lehet-e ezt azonos módon kezelni a nyugdíjjal? Köszönettel: V. Mária
A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer évtizedes hagyományai közé tartozik, hogy a biztosítottak a társadalombiztosítási nyugellátás igénybevétele során gyermekeik után közvetlenül, vagy közvetve számos jogosultságot szerezhetnek, illetve kedvezményben részesülhetnek.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) összegének alapja az a saját jogú nyugdíj, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette vagy megillette volna.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül járó hozzátartozói nyugellátások megállapításához mind az elhunyt jogszerző, mind pedig a nyugdíjigénylő részéről is egyidejűleg teljesülniük kell a jogszabályban rögzített jogosultsági feltételeknek.
A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat (benyújtva T/12415 számon) 2,4 százalékos fogyasztói árnövekedést tartalmaz. Mit jelent az említett paraméter a nyugdíj-emelés szempontjából?
Vannak helyzetek, amikor a nyugdíjas évek szolgálati időnek minősülnek, vagyis befolyásolják meghatározott járandóságok, ellátások mértékét.
Hivatalosan már többször is bejelentették a kormány prominensei, hogy január 1-jétől a 2014-es költségvetési törvényben előirányzott infláció mértékének megfelelően, 2,4 százalékkal emelkednek majd a nyugdíjak. A januári emelést a hatályos törvények szerint nem csak a nyugdíjaknál, hanem más nyugdíjszerű és egyéb ellátásoknál is végre kell hajtani.
Tavaly összesen több mint 120 ezren kértek méltányosságból nyugdíjat, nyugdíjemelést, nyújtottak be árvaellátás meghosszabbításra, illetve nyugdíjasként segélyre kérelmet. Az elbírált ügyek teljesítési aránya 23,6 és 54,8 százalék között volt.
Az iskolai tanév vége és a nyári szünet kapcsán időszerű áttekintetni a tanulmányokat folytató árvákra vonatkozó rendelkezéseket figyelemmel az igazolási előírásokra, a tanulmányok befejezésének meghatározására, illetve a nyári szünidő alatti ellátásra jogosultságra.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték