Hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – jogosultsági feltételrendszere nem egyszerű. Van ezeknek törvényi minimuma, hogyan alakul a mértékük, ha a jogszerző a halála időpontjában már részesült valamilyen nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy aktív dolgozóként hunyt el? Cikkünk ezeket járja körbe.
A hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összegének kiszámításakor közös szabály, hogy azok alapjaként azt a saját jogú nyugdíjat kell alapul venni, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ennek megfelelően, a hozzátartozói nyugellátások megállapításakor mindenképpen különbséget kell tenni a tekintetben, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában részesült-e a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, illetve nem részesült semmilyen ellátásban.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is megállapítható.
Az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás megállapításának és emelésének szigorú szabályai vannak. Vannak azonban esetek, amikor mégis lehetőség van kivételes elbánásra. Ám az utóbbinál is számos előírást be kell tartani.
Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor kaphat-e hozzátartozói ellátásokat? Az Adózóna olvasójának kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szigorú előírások szabályozzák, hogy kinek adható méltányosságból nyugdíj vagy hozzátartozói ellátás, egyszeri segély, mikor engedélyezhető a járandóság méltányossági emelése, illetve mikor tekinthet el a nyugdíjbiztosító a jogalap nélkül kifizetett ellátás megtéríttetésétől.
Megjelent a Magyar Közlöny 200. számában a 2018. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendelet, melynek rendelkezései szerint 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Egy ismerősöm felnőtt korú, de egészségi állapota miatt gyermekkorúnak lett minősítve. Árva is. Idősebb testvére a gyámja. Az államtól családi pótlékban és árvaellátásban is részesül. Egyik folyósítást sem szeretné elveszíteni. Akadna vállalkozás, ahol betanított munkásként felvennék dolgozni. Válaszukat előre is köszönöm.
Mitől függ, hogy mekkora az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj összege? Hol kell kérni ezeket az ellátásokat? Összefoglaltuk.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is megállapítható.
Tisztelt Szakértő! Árvaellátásban részesülő nappali tagozaton tanuló diák egyéni vállalkozást szeretne indítani. A vállalkozói státusza befolyásolja bármilyen mértékben az árvaellátásra való jogosultságát? Válaszát előre is köszönöm!
Mégis, mi az a feléledés? Megtudhatja, mint ahogyan a hozzátartozói nyugdíj kevésbé ismert részleteit, valamint a szülői nyugdíj és az árvaellátás feltételeit is.
Az Özvegyi nyugdíj: ki kaphatja, mikor éled fel? című cikkükhöz kapcsolódva kérdezem az alábbiakat. Megszűnik-e az özvegyi nyugdíjra jogosultság, ha a már nyugellátásra saját jogán is jogosult özvegy megházasodik? Befolyásolja-e ez az új feleségnek az özvegyi nyugdíjra, illetve a közös gyermekük árvaellátásra jogosultságát az Ő halála esetén? Mi lesz az alapja majd az özvegyi nyugdíjnak? Csak a saját jogán járó nyugdíj vagy annál több?
Tisztelt Szakértő! Egy fiatalember még egy évig árvaellátásban részesül. Szeretne részmunkaidőben állást vállalni, megteheti-e ezt, és, ha igen, milyen feltételekkel? A választ köszönöm.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték