Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Cégünk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Nemrég egyes húsáruk értékesítésének elősegítése, a vevői igények még pontosabb kielégítése érdekében a hűtőházunkban elkülönítettünk egy helyiséget, ahol a húsáruk egy része a következő munkafolyamatokon megy keresztül (természetesen nem végzünk minden munkafolyamatot minden terméken, hanem egy termék 1 vagy 2 vagy max. 3 munkafolyamaton esik át): szeletelés, kockázás, csíkozás, darabolás, filézés, darálás, sokkolás, csomagolás. A Számviteli törvény elég szűkszavúan definiálja az áruk fogalmát: „(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,” Kérdésem: a munkafolyamatok elvégzése után továbbra is áruként tarthatom nyilván a készletemet, vagy ez már termékelőállításnak, -gyártásnak minősül a számvitelben, amely más könyvelést, illetve önköltségszámítási szabályzat készítését vonja maga után? Segítségüket köszönöm! Üdvözlettel: Bugram Gábor
Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.
Amerikából interneten internetről letölthető posztert vásárol a cég. A számlán sem a vevő, sem a szállító adószáma, a számla áfa nélkül van kiállítva. A cég ráírta, hogy árut vásárolt, de nem tudom eldönteni, hogy áruként vagy szolgáltatás igénybevételeként kell-e elbírálni, mivel az interneten átküldött poszter itt lesz kinyomtatva
Tisztelt Dr. Bartha Úr! Álláspontja szerint az alanyi adómentes időszakban értékesített készletre, árura szintén alkalmazandó az áfatörvény 11. § (2) bekezdés c) pontja? Ez azt jelentené, hogy nem értékesítheti alanyi adómentesen (a számlában áfát kell felszámítania) vagy csak adófizetési kötelezettsége keletkezik utána? A jogszabály felhasználásról és nem értékesítésről beszél, e két meghatározás között nincs különbség? Egy korábbi adózónán megjelent írás szerint a készletekre nem vonatkozik a fenti jogszabályi hely - illetve több helyütt olvastam erről -: http://adozona.hu/afa/Afakoros_utan_alanyi_adomentes_mi_a_teendo__H9SQIO Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Alakult egy kft. 5 millió forint törzstőkével, amelyből 700 ezer forint az apport értéke. Az apport árukészlet. Az apport értékét független könyvvizsgáló állapította meg. Aki az apportot nyújtotta, rendelkezik számlával a beszerzett áruról, melynek az értéke nettó 703 ezer forint. Hogyan kell könyvelnem ezt az apportot? Kell-e könyvelnem egyéb bevételt vagy ráfordítást? (Az eszköz könyv szerinti értéke és a cserébe kapott részesedés alapító okirat szerinti érték különbözetére gondolok.) Ha kell könyvelnem, hogyan állapítom meg az értékét, és hogyan jelenik meg a könyvelésemben? Könyveléstechnikailag hogyan kell kezelnem az apportot? A cégbírósági bejegyzéskor könyvelem a 2-es számlaosztályba, az áruk közé, majd átvezetem a 814-re, az ELÁBÉ számlára? Segítségét megköszönve várom a válaszát. B.K.
A főtevékenysége a cégnek járműkereskedelem. Általános és a különbözeti áfára is bejelentkezett. Ez a cég vásárol alanyi adómentes vállalkozástól használt személygépkocsit. Kérdésem az, ha ezt a járművet tárgyi eszköznek veszem meg, és később eladom, terheli-e áfa? És ha áruként veszem meg és adom el, akkor milyen áfa van? Tisztelettel köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. használt, rossz állapotban lévő lakásokat vásárol, ezeket felújítja, majd értékesíti. A lakást áruként tartjuk nyilván, a felhasznált anyagokat és igénybe vett szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban számoljuk el, majd év végén, illetve a felújítás befejeztével átvezetjük a saját termelésű készletek közé. A kérdésünk arra vonatkozna, hogy ez az elszámolás helyes-e, illetve a lakások értékesítésig felmerülő rezsi költséget, a felújításkor elhasznált eszközök például: ecset, fólia, tisztítószer …stb. értékét, a vásárláskori ügyvédi munkadíjat elszámolhatjuk-e tárgyévi költségként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. halastavat vásárolt sporthorgászat céljából. Napijegyet ad ki (nyugtatömböt használ). Ezt alaptevékenység bevételeként 27 százalékos áfával könyveljük. Viszont nem tudunk megegyezni abban, hogy a telepített hal anyag, vagy áru? A napijegy fejében bizonyos mennyiségű halat elvihet, így akár értékesítésként is felfoghatnánk. Ezen kívül a tevékenységi körnek tartalmaznia kell-e a TEAOR 9319 Egyéb sporttevékenységet, és ha igen, akkor vonatkoznak-e rá valamilyen speciális szabályok? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi kft. szeretné megköszönni egy magánszemélynek, hogy nagy értékű üzletet közvetített számára. Ennek keretében vásárolna egy terméket, majd térítésmentesen átadná a magánszemély részére. Mi a helyes definíciója ennek (ajándék, térítés nélküli átadás stb.)? Milyen adózási vonzata van (társaságiadó-alap, szja, áfa egyebek tekintetében)? Köszönöm.
Ha interneten rendel árut, át kell gondolnia, hogy a termékre az áron kívül még milyen költségei lehetnek. A NAV 10+1 dolog megfontolását tanácsolja.
A vállalkozás EU-ba szállított számlázott áru ellenértékét megkaphatja-e a vevőjétől készpénzben (pl USD- ben)? Például amikor a vevő Magyarországra jön akkor fizeti ki készpénzben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték