Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom szíves segítségét. Magyaroszági cég belföldön végzett autójavítás költségét számlázná tovább egy holland cégnek. Az EU áfatörvény 2006/112/EC 196-os szakasz szerint az áfa fizetésére a magyar cég kötelezett, de a holland partner a 44-es cikkelyre hivatkozva áfamentes számlát vár tőlünk. Kérem segítségét, hogy kell ezt helyesen kiszámlázni. Köszönettel: Kelemenné Takács Henrietta
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Szolgáltatást nyújt EU-s adóalanyoknak. A szolgáltatás helye Magyarországon van. Belépő díjat nem szedünk. Az egész rendezvény szervezését mi bonyolítjuk, a szállást is beleértve, ami benne van a rendezvény összes költségeiben, amit egyben számlázunk ki rendezvényszervezés címszó alatt. Érdeklődnék, hogy ez a tevékenységünk mentes vagy áfás? A könyvelő mentest mond, a könyvvizsgáló áfást, a NAV szintén mentest. Szóval teljes a kavarodás! Köszönöm szíves válaszát!
Tisztelt Adózóna! Arra a többször felmerülő kérdésre szeretném válaszukat kérni, hogy egy számlát befogadó társaságnak tudnia kell-e azt egy számla befogadásakor, hogy a bérleti díjat számlázó cégnek áfásan vagy áfamentesen kell számláznia a bérleti díjat?
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik, a szolgáltatás nyújtása Magyarországon történik. Harmadik országbeli adóalany vette igénybe. Mi áfamentesen állítjuk ki a számlát, kérdésem volna, hogy helyesen járunk-e így el? A vevőtől kell kérni egy igazolást, hogy adóalany az ottani adóhatóságtól? A számlára kell ráírni valamit a fordított áfán kívül? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk szolgáltatást nyújt (rendezvényszervezés) egy harmadik országbeli cégnek. A szolgáltatás helye Magyarországon van. Kérdésem volna, ha a vevő rendelkezik olyan igazolással, amely bizonyítja hogy ő adóalany, gazdasági tevékenységet folytat, akkor mentesen számlázunk, ha nem, akkor áfásan? Válaszát megköszönve: Lívia
Tisztelt Szakértő! Kéréseim a következők, amelyek megválaszolásában szeretném a segítségét kérni: 1.) Magyarországi adószámos magánszemélyek (szállásadók) megbíznának egy amerikai céget azzal, hogy külföldi, esetenként magyar magánszemélyeknek (vendégek) hirdessék a lakásaikat, online felületen. A vendégek a szállásadóktól kapnák meg a számlát, az amerikai cég a vendégeknek számlázna jutalékot, beszednék mind a jutalék, mind a szállásdíj összegét, és a szállásdíjat utalnák a szállásadóknak. Ez megengedhető, hogy online felületen ne közvetlenül a szállásadó hirdesse a szállást? 2.) Amerikai cég esetenként magyar cégtől venne igénybe szálláshelyet a vendégeknek. Ebben az esetben a teljesítés helye külföld vagy belföld lenne (áfa területi hatályán kívüli a számla vagy 18 százalékos áfás, amit a magyar cég kiállít)? 3.) Mikor kellene az amerikai cégnek Magyarországon bejelentkeznie, és adószámot kérnie?4.) Jól gondolom, hogy mivel a szállásadók a vendégeknek számláznak, ezért áfás számlát kell kiállítaniuk, kivéve, ha alanyi mentességet választottak? Köszönettel: Ági
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi áfaalany cég ingatlant vásárolt egy szintén belföldi áfaalany társaságtól. 2017-ben nettó 5 860 eFt+áfa összegű előlegszámlát kapott a vevő. 2018-ban kettő, egyenként 1 780 eFt összegű előlegszámlát kapott. A 2018. 05. hónapban kapott végszámla az alábbiak szerint lett kitöltve: ingatlan vételára 11 200 eFt (áfamentes) - 5 860 eFt+áfaelőleg - 1 780 eFt előleg (mt) - 1 780 eFt előleg (mt) = fizetendő 1 780 eFt (áfamentes). Az adásvételi szerződés 11 200 eFt+ áfa összegről szól. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy ha változik az áfa mértéke esedékességkor, akkor az érvényben lévő áfát kell a vevőnek megfizetni. Az eladó szóbeli tájékoztatása szerint azért számlázta le áfamentesen idén az ügyletet, mert a használatbavételt követő 2 év a 2018-as számlák kibocsátásakor már eltelt, ezért lett 2018-ban áfamentes az ügylet. Helyes ez így? A végszámla kibocsátásakor az áfás előleg áfatartalmát nem kell visszafizetnie a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás a vásárolt követelései biztosítékaként személygépkocsikat vesz át. A társaság az így megszerzett eszközöket továbbértékesítési céllal a készletek között veszi nyilvántartásba. A felszámoló (akitől a gépjárműveket kapja) fordított áfás számlát állít ki a gépkocsik vételáráról. A kérdésem az, hogy egy mentes tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás a fordított áfa miatt a fizetendő áfával szemben levonásba helyezheti-e a vételár áfa részét?
Tisztetl Szakértő! Egy cég főtevékenysége a használt lakás vásárlása, felújítása és értékesítése, amelyre nem választotta az áfássá tételt. A felújítással kapcsolatos anyagok áfája nem lett visszaigényelve. Az ügyvezető a cégben foglalkozik lakberendezési szolgáltatás nyújtásával is, és kitalálta hogy a felújított lakást berendezi és az esetleges vásárló megvásárolhatja berendezési tárgyakkal is a lakást, de akár üresen is. A berendezési tárgyak bútorok, lámpák, szőnyeg, tv, kanapé stb. Az a kérdés merült fel, hogy a berendezési tárgyakat külön kell-e számlázza eladáskor áfásan és visszaigényelheti-e beszerzéskor az áfát, vagy a berendezések értékesítése mellékszolgáltatásként kapcsolódik a főszolgáltatáshoz és viseli annak áfakötelezettségét, vagyis áfamentesen kerülenek kiszámlázásra? Köszönettel: Zsófia
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok főállásban, alanyi áfamentes. Emellett kisebbségi (5%) tag vagyok egy kft.-ben, melyben nincs más jogviszonyom, de tagként (azaz ellenszolgáltatás nélkül) esetenként személyesen is közreműködöm. A kérdésem lenne, hogy ha osztalékot kapok, ez a bevételem beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Az így kapott osztalék után szja és eho mellett bármilyen más közterhet (például járulékot) kell-e fizetnem? Ha igen, mi alapján? További kérdésem: magánszemélyként van egy garázsom, amit bérbe adok. A kapott bérleti díj beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Válaszaikat előre is nagyon köszönöm.
A háromszögügylet során végzett EU-n belüli termékértékesítésről kiállított számlán mi kell, hogy szerepeljen hivatkozásként az áfamentesség alátámasztására? Ugyanilyen ügyletnél, ha szolgáltatásnyújtásról állítunk ki számlát, mi a hivatkozás? Harmadik ország számára termék értékesítéséről kiállított számlán az áfamentességre milyen hivatkozást kell feltüntetni? Harmadik országnak nyújtott szolgáltatásról kiállított számlán mi szerepeljen hivatkozásként?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. egy szlovák cég részére reklámszolgáltatást nyújt Magyarországon. Ennek része a szlovák céget hirdető reklámhordozó eszközök (molino) elhelyezése a kft. üzletének belterében, illetve a külföldi cég a kft. szociális médiaoldalán való népszerűsítése. Jól tudom, hogy a kft. számlakibocsátása során az áfatörvény 37. § (1) bekezdése érvényesül mint főszabály, és közösségi mentes szolgáltatás nyújtásként számlázható a fenti szolgáltatás? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk fő tevékenysége rendezvényszervezés és marketing-tanácsadás, mely tevékenységet áfás adóalanyként folytatjuk. Kedvező lehetőségünk nyílt bővíteni tevékenységi körünket, és egy magánszemélytől megvásárolni egy ingatlant, amelyet felújítanánk és többlakásos társasházzá alakítanánk, majd magánszemélyek részére továbbértékesítenénk. Ezzel az ügylettel kapcsolatos adófizetési kötelezettségeinkről szeretnénk tájékoztatást kapni. Helyesen tudjuk-e, hogy az ingatlan felújításával és átalakításával kapcsolatos számlák áfája nem vonható le? Az ingatlan értékesítése áfamentesen történhet? Van-e lehetőség arra, hogy az ingatlant magánszemélyként vásároljuk meg, majd átalakítás (4 lakásos társasházzá) után magánszemélyként továbbértékesítsük? Ha igen, akkor magánszemélyként a személyi jövedelemadón kívül keletkezhet más adófizetési kötelezettségünk?
Tisztelt Szakértő! Termékimport esetében jelent-e valamilyen különbséget a vámterhek kivetésére vonatkozóan az, hogy az exportőr alanyi adómentes vagy áfabevalló adóalany – és ennek megfelelően számláz? Mindkét esetben ugyanazon mértékben kerülnek kivetésre a vámterhek a befogadó ország által, ugyanarra a termékre? A regisztrációs kötelezettség értékhatárát el nem érő értékesítésről van szó. Köszönettel.
Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfabombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta áfás és áfamentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték