7168 találat a(z) áfa cimkére
Családi gazdaságból kilépő tag által kivitt eszközök
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A kétfős családi gazdaság egyik tagja kilép a gazdaságból, és új családi gazdaságot alapít gyermekeivel. A régi családi gazdaságba nem vitt be semmilyen eszközt. A kilépéssel egyidejűleg azonban a házastársával való megállapodás alapján megkapta, és kivitte a gazdaságból a tenyészállatok egy részét, amelyeket bevitt az általa alapított családi gazdaságba. Kérdésem: szja és áfa vonatkozásában minek minősül ez az ügylet? Keletkezik-e ebből árbevétele a régi, megszűnő családi gazdaságnak? Ki kell-e számlázni az új gazdaságnak? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: felsőszeri
Garázs – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretnénk kérdezni, hogy az új törvények értelmében az idén vásárolt társasházhoz (tömbházas) tartozó garázsbeállóra és pincére is a csökkentett mértékű (5 százalékos) áfa vonatkozik? Válaszát előre is köszönjük!
Lakásáfa-csökkentés: na, de ki fog itt új házakat építeni?
Cikk
A lakások áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése megnövelte a készházgyártók, illetve -forgalmazók megrendeléseit, a cégeknek azonban gondot jelent a szerelő csapatok hiánya, amelyek nagy hányada a válságot követő időszakban külföldre ment dolgozni – közölte Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke.
Lakásértékesítés – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság lakásokat épített, a társasházra vonatkozóan 2018. január 1. előtt használatba vételi engedélyt adtak.Ezen társasházban még van eladatlan lakás. A társaság nem választotta a 2 évnél régebben használatba vett lakásokra vonatkozóan az adókötelessé tételt. Kérdéseim: 1. Amennyiben a lakásokat 27százalékos áfával értékesítenék, úgy van-e ezt követően kijavítási kérelem beadására mód? 2. Amennyiben áfamentes értékesítésre kerül sor, úgy milyen áfafizetési kötelezettséggel kell számolni az értékesítő társaságnak, ezen áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik, és milyen módon számszerűsíthető? 3. Van-e különbség az utólagos áfafizetéssel kapcsolatban abban az esetben, ha a társaság az értékesíteni kívánt lakásokat a tárgyi eszközök között tartja nyilván, vagy, ha azokat a készletek között mutatja ki? Segítségüket köszönöm.
Euróban kiállított számla kiegyenlítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy euróban kiállított számla esetében van-e akadálya annak, hogy a vevő az áfatartalmat a számlán feltüntetett forintértékben, forintban egyenlítse ki a számla kiállítója részére? Az áthárított áfát a hatályos jogszabályok szerint forintban is fel kell tüntetni, és a vevő azt az összeget utalta el a kiállító számlájára. Köszönöm a segítségét!
Reklám – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk kizárólag áfamentes tevékenységet végez (fogorvosi ellátás). Azért, hogy reklámozzuk a céget, külföldi internetes oldalakon hirdetéseket adunk fel (Facebook, Google). Ezeknek a cégeknek a székhelye Írországban van, és a hirdetésekről áfamentes számlát kapunk. Helyes-e az az elméletünk, hogy mivel ezek a hirdetések közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatások, így a teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő székhelye, tehát Magyarország, így az áfát mi valljuk be, és fizetjük meg Magyarországon? Mivel azonban áfamentes a tevékenységünk, ezért nincs áfalevonási jogunk, így a beszerzésekre jutó áfát ténylegesen be kell fizetnünk?
Részletfizetés és áfa termékértékesítésnél
Kérdés
Egy gazdasági társaságnak lehetősége van az EU-ban beszerzett nagy értékű árut belföldön áfaalanynak eladni. Az áruért a vevő által fizetett befolyt bevételből tud fizetni az EU-s partnernek. A vevő a nagyértékű áru egy harmadát képes első részletként kifizetni, miután megkapta azt. A kérdés, hogy lehetséges-e az áfa részletekben történő megfizetése, ahogy a vevő fizet a belföldi kereskedő felé? Az ügylet csak akkor bonyolítható, és az EU-s partner felé a törlesztések csak akkor lehetségesek, ha a berendezés teljes értéke után nem kell az első lépésben megfizetni az áfát. Milyen legális áfaszabály alapján lenne ez mégis lehetséges?
Ingatlanértékesítés – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő!! A következőben szeretném a segítségüket kérni: A 2016. 01. 01-től érvényben lévő jogszabályok alapján az új építésű ingatlan értékesítésének áfája 5 százalék, ha megfelel a törvényben előírt kritériumoknak az ingatlan. A kérdésem, hogy ha van egy cég, amely magánszemélyeknek, illetve cégnek épít ingatlanokat, vállalkozási szerződést kötnek az ingatlanépítésre, tehát nem lakást értékesítenek, hanem csak felépítik, akkor a 27 vagy az 5 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni a kiállítandó számláknál? Pontosan mely esetekben lehet az 5 százalékos kulcsot alkalmazni? Köszönettel: Máté Szilvia
Számlázás
Kérdés
Katás egyéni vállalkozó átlépte év közben, 2015 szeptemberében a 6 millió forintos áfa értékhatárt. Ez december végén derült ki. Jól értelmezzük a törvényt, hogy annak a számlának lesz már áfatartalma, amellyel átlépte a 6 millió forintos értékhatárt? Hogyan tudja módosítani a már kiállított számlákat? Helyesbítő számla megfelelő, ami a következőképpen lenne kiállítva: teljesítési időpont az eredeti lenne, a számla kelte: 2016.01.06., a fizetési határidő szintén az eredeti lenne. A számlán eredetileg például 200 000 forint szerepelt, ebből visszaszámoljuk az áfát és a nettó értéket, így a nettó összeg 157 480 forint, az áfa 42 520 forint, a bruttó összeg 200 000 forint. Mivel ez az összeg került kifizetésre. Jól értelmezzük a törvényt? Válaszukat köszönjük.
Ingatlanértékesítés áfa II.
Kérdés
Tisztelt Bartha László! "Ingatlanértékesítés áfa, 2015.12.06. Bartha László" válaszához kapcsolódó kérdés 2011. június hónapban vásároltunk egy lakóingatlant 20 millió forint plusz 5,4 millió (áfa) forint értékben. Az áfát júniusban visszaigényeltük, mert bérbeadás céljából vettük az lakóingatlant, és a bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. Július és augusztus hónapokban felújítottuk az ingatlant 5 millió forint plusz 1,35 millió áfa értékben, az áfát szintén visszaigényeltük. 2011. szeptember hónaptól az ingatlant áfásan bérbe adtuk. 2016-ban eladjuk bérlőnknek az ingatlant 30 millió forint értékben (ingatlanértékesítés tekintetében nem választottunk áfakötelezettséget) áfamentesen. A vevő úgy fog fizetni, hogy 20 millió forint hitelt vesz fel (a bank közvetlenül nekünk fogja utalni az összeget), 10 milliót pedig átutal részünkre. Az adásvételi szerződés kelte: 2016. 05. 02. A birtokba adás napja: amikor a teljes vételárat kiegyenlíti a vevő, legkésőbb 2016. 12. 31., de természetesen a bérlő nem költözik ki a vételár kiegyenlítéséig, azonban 2016. május 2-átől bérleti díjat nem fizet. 1. Életbe lép az áfatörvény 136. paragrafusa, a 240 hónapos figyelési idő. Mi lesz az ügyletben a teljesítés napja? Hogyan kell kiszámolni a befizetendő áfát, figyelemmel a vásárlásra és a felújításra is? Melyik időszak áfabevallásában kell bevallani? A kifizetés a következőképpen alakul: 2016. 05. 02. – 1 millió forint előleg, 2016. 08. 31. – 5 millió forint, 2016. 09. 30. – banki hitel 20 millió forint, megérkezik: 2016. 11. 30. – 4 millió forint. 2. Megegyezhetnek a partnerek, hogy a 2016. 05. 02-ától nem kell bérleti díjat fizetni az áfa és az adóhivatal szempontjából? Vagy ezáltal ingyenesen jut előnyhöz a vevő? Igazából az adóhivatal már nem jut bérbeadásból áfához, viszont az eladás miatt sem kapja még meg az áfát, mert a birtokba adás később lesz. Köszönettel: Izsó Krisztina
Leltárhiány – áfa, könyvelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely az árubeszerzéskor a beszerzést 814 ELABE-re könyveli, és év végén a készletértéket leltározás alapján veszi nyilvántartásba az ELÁBE csökkentésével. A leltárhiány konkrét könyvelési tételeire lennék kíváncsi, és arra, hogy ha áfafizetési kötelezettség keletkezik, mert az áfatörvény értelmében ez a hiány termékértékesítésnek minősül, akkor annak hogy néznek ki a könyvelési tételei? Hiszen, ha ez termékértékesítés, de nem folyik be bevétel, akkor hogyan kell ezt kezelni? Például a hiány beszerzési értéke 100 + 27 áfa. Ebben az esetben mik a konkrét könyvelési tételek? Köszönettel.
Harmadik országból beszerzett termék áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaság harmadik országból szerez be terméket, amelyet egy vámügynök segítségével Németországban vagy Szlovéniában helyez szabad forgalomba, majd ezt követően Magyarországra szállíttatja, és feldolgozza. Az alábbi kérdésekre vonatkozóan szeretném kérni szíves segítségüket: 1. Az áfabevallásban mely időpontban, milyen bizonylat alapján és mely árfolyam használatával kell a beszerzéshez kapcsolódó áfát beállítani? 2. Az áfa alapja milyen tételeket kell hogy tartalmazzon? 3. A kapcsolódó 60-as bevalláson milyen kódot kell alkalmazni ahhoz, hogy az adóhatóság azt ne kifogásolja? 4. Van-e különbség a vámügynök segítségével bonyolított fenti ügyletek között a Németországban, illetve a Szlovéniában történő vámolásnál a társaság áfabevallásban alkalmazott gyakorlatára vonatkozóan? Segítségüket köszönöm.
Közösségi termékértékesítés II.
Kérdés
Előző kérdésemhez kapcsolódóan: 1. Az EU-s partner jogosult-e a magyar adóhatóságtól az áfás számla áfatartalmát visszakérni? 2. Ha igen, és 5 év múlva a birtokaadáskor megvalósul a közösségi adómentes értékesítés, illetve az eredeti áfás számla helyesbítése, mi a teendő a már visszakapott áfával?
Felülmúlta magát az áfa, és fehéredett is
Cikk
A költségvetésnek 2015. január–november hónapban általános forgalmi adóból 5011,8 milliárd forint bruttó bevétele keletkezett, amely a 2014. évi bázisértéket 291,7 milliárd forinttal (6,2 százalékkal) múlta felül – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
Civil szervezet esete az áfával
Cikk
Mi az? Áfaalany is meg nem is; van is adókötelezettsége, meg nem is; kell is számlát kibocsátani, meg nem is. Mi sem egyszerűbb: ez a civil szervezet. Nem tudja, mi a teendője, ha értékesít, ha szolgáltat, ha beszerez, ha adományt kap? Bizonytalan? Olvasson.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
