388 találat a(z) áfa-visszaigénylés cimkére
Építkezés – 5 százalékos áfa visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az 5 százalékos áfával a termékértékesítő élhet, tehát amikor vagy kész lakóingatlant értékesít az építési vállalkozó, vagy kvázi ilyen kész lakóingatlant hoz létre a tulajdonos megbízásából, tehát generálkivitelezést végez, aminek a végeredménye egy lakhatásra alkalmas, használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan. A NAV esetpéldái szerint a szerkezetkész építkezés is 5 százalékos áfakörbe tartozik, függetlenül attól, hogy ki adja az anyagokat, ki koordinálja a munkákat, vagy ki, és mikor fejezi be az építkezést, egyáltalán valaha befejeződik-e, és lesz-e belőle egy tényleges „késztermék”. Átláthatatlan jelenleg, hogy ki, mit definiál a szerkezetkész felépítés alatt, de saját értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy a tulajdonos megbíz egy céget, hogy végezze el az alapozást, falazást, és tegyen tetőt a házra, akkor ő ezt a tulajdonos felé 5 százalékos áfával fogja számlázni. Például egy 20 milliós építkezésre vetítve, amiből a szerkezeti munkák 3 millió forintot képviselnek, akkor azt kiszámlázza a vállalkozó 5 százalékos áfával, 17 millió forint értékben pedig minden más gépészetet, nyílászárókat, burkolást, kertrendezést a tulajdonos elvégeztet külön szakemberekkel, az alapanyagot is a tulajdonos vásárolja meg. Ennek az áfatartalma visszaigényelhető úgy, hogy a tulajdonos már élt az építkezés során a kedvező (5 százalékos) áfa-visszaigénylés lehetőségével? A kérdésem az lenne, hogy pontosan hogyan működik ez az 5 százalékos áfa vs. áfa-visszaigénylés „ügy”, mikor, mire jogosult a tulajdonos? Egy másik eset: A tulajdonos egy kivitelezővel kötött kivitelezési szerződést, ami több szakágat ölel fel, kétségtelenül benne vannak a szerkezeti elemek is, de a teljes kivitelezés értékének körülbelül 50 százalékát teszi ki. Emellett tehát lennének az építkezéshez kapcsolódó 27 százalékos áfás számlák is. A kivitelezői szerződés szerint a kivitelező csak egyes, definiált munkálatokat végez el, a tulajdonos koordinálja az építkezést és minden egyéb szakágat, valamint a tulajdonos fogja kikérni a lakhatási engedélyt, tehát nem a kivitelező hoz létre egy lakhatásra alkalmas ingatlant. Kérdésként felmerül, hogy ebben az esetben a kivitelező például a burkolást kiszámlázhatja 5 százalékos áfával? Vagy, ha a tulajdonos köt a kivitelezővel egy generálkivitelezési szerződést (vagyis erre módosítja az eredeti szerződést), akkor a kivitelező vezényel mindent a kulcsrakész állapot eléréséig? Azaz neki kell ekkor a használatbavételi engedélyt beszereznie? És így mindent számlázhat 5 százalékos áfával? Hogyan lehet egyáltalán bárkinek is visszaigényelnie áfát? A keretfeltételekkel (méret, állandó lakás, elidegenítés stb.) tisztában vagyok, de az eljárási szabályok (ki bírál el, milyen ütemezés, milyen dokumentumokat hová kell benyújtani, mikor stb.) teljesen homályosak.
Benzinköltség kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy személygépkocsi-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbeadott személygépkocsikat tele tankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, tele tankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Helyesen jár-e el a kft. az alább alkalmazott módszerrel a nem tele tankkal visszahozott gépkocsik esetében? Jogosan igényli-e vissza az áfát az üzemanyag-feltöltések után? Az eljárás a következő: az ügyfél visszahozza üres tankkal a bérelt gépkocsit (amit szerződés szerint tele tankkal kellene visszahoznia). A bérbeadó kft. alkalmazottja kiviszi az autót a telephely mellett található benzinkútra, teletankolja azt (a kft. nevére szóló üzemanyagkártyával). A bérbeadó kft. számláján a bérbeadás mellett külön soron „utántöltés-szolgáltatás” címszóval szerepelteti az összeget nettó plusz áfa értékben, a benzinszámlával megegyező összegben. (Könyvelése: T31/38 K 915.) A bejövő benzinszámla áfáját visszaigénylik. (Könyvelése: T 815, 466 K45.) Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Ilona
Áfa-visszaigénylés kettő éven belül
Kérdés
2016-tól változott az áfatörvény; az áfalevonási jogot a bevallási időszakban, illetve az azt megelőző évben gyakorolhatjuk. Van egy elfelejtett használteszközszámlám 2015. 01. 20-ai dátummal. Most, 2016. második negyedévben szeretném visszaigényelni utána az áfát. Megtehetem még egyszerűen csak beállítva a levonandókhoz, vagy önrevízióval kell helyre tenni az adott időszakban, vagy elég csak a 2016. évi első negyedévben önrevíziózni?
Áfa-visszaigénylés, mint önálló tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfa-visszaigénylésnek, mint gazdasági tevékenységnek van-e bármilyen jogi akadálya? Tehát amennyiben egy magyar cég belföldön vásárol terméket, amelyet a határon kívül értékesít, ahol a szállítója és a vevője ismeri egymást, viszont a szállítónak nincs tőkéje megfinanszírozni az áfát, valamint nincs kapacítása a visszaigényléssel járó munka (ellenőrzés) elvégzésére, önálló gazdasági tevékenységet végez-e a kérdéses cég? Köszönöm!
Tárgyi apport
Kérdés
Egy kft. magánszemély tulajdonosai jegyzett tőke feltöltése érdekében tárgyi apportot vittek a társaságba, 2,5 millió forint értékben. A magánszemélyek privát emberek, nem áfaalanyok. A kérdésem az, hogy ebben az esetben hogyan valósul meg az apport áfakötelezettsége? Az apportot fogadó társaság fizeti-e meg az általános forgalmi adót, és azt a bejegyzés időpontjával azonos időben vissza is igényelheti? Ebben a kérdésben kérem szíves segítségüket.
Ingatlan-felújítás, áfa-visszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többszintes, felújítandó ingatlant vásárolt. Az ingatlan az engedélyeztetési eljárások után részben iroda, részben lakóingatlan (39-61 százalék) besorolással szerepel a földhivatal nyilvántartásában. Felújítást követően az egész épület kompletten iroda céljára kerül bérbeadásra egy másik kft.-nek. A bérbeadásra áfa-kötelezettséget választottak. Kérdésünk: a felújítás, illetve a karbantartás során igénybe vett szolgáltatások és termékek áfája visszaigényelhető-e teljes egészében? Ha nem, akkor el kell különíteni az irodaként és lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanrészre vonatkozó költségeket? Erre milyen módszer az elfogadható? (Például a négyzetméter-arányos elkülönítés megfelelő-e? Vannak olyan ráfordítások, például a tető komplett felújítása, melyek nem rendelhetők pontosan az egyes épületrészekhez.) Válaszát előre is köszönöm.
Utazási iroda – ELEKAFA II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016.05.23-án az alábbi kérdést tettem fel: "Magyar utazási irodaként külföldi (EU-tagállam) utazási irodák részére értékesítünk EU-s utazási csomagokat, az utazási irodák ezeket a csomagokat továbbértékesítik, így ezen tevékenységünk tekintetében nem tartozunk az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok alá. Kérdésünk az lenne, hogy EU-s szállásköltség, éttermi szolgáltatások után visszaigényelhetjük-e a tagállamoktól az általános forgalmi adót, valamint jól tudjuk-e, hogy ezt az ELEKAFA nyomtatványon tehetjük meg? Válaszukat előre is köszönjük!" Amire azt a választ kaptam, hogy igen, ELEKAFA nyomtatványon tehetem meg, Viszont a kérdés első fele érdekelne jobban, miszerint mint utazási iroda (amire nem vonatkoznak az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok) visszaigényelheti-e az áfát. Válaszukat előre is köszönöm.
Utazási iroda – ELEKAFA
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar utazási irodaként külföldi (EU-tagállam) utazási irodák részére értékesítünk EU-s utazási csomagokat, az utazási irodák ezeket a csomagokat továbbértékesítik, így ezen tevékenységünk tekintetében nem tartozunk az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok alá. Kérdésünk az lenne, hogy EU-s szállásköltség, éttermi szolgáltatások után visszaigényelhetjük-e a tagállamoktól az általános forgalmi adót, valamint jól tudjuk-e, hogy ezt az ELEKAFA nyomtatványon tehetjük meg? Válaszukat előre is köszönjük!
Áfa arányosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Januárban alakult egy cég, melynek tárgyi adó mentes és áfakörös tevékenységei is vannak. Az első három hónapban nem állított ki számlát, viszont voltak költségei (cégalapítás ügyvédi díja, bélyegző, irodaszerek...). Ezen költségek áfájának 50 százalékát a havi áfabevallásokban a 68-as sorba írtuk be, gondolva arra, hogy még nem lehet tudni, milyen számlát fognak kiállítani, és így nem lehet tételesen elkülöníteni a költségeket, és a arányosításnak az 50-50 százalék lett alapul véve. A negyedik hónapban tárgyi adó mentes számlát bocsájtottak ki. Az ezekhez kapcsolódó költségek számláinak áfatartalmát nem igényeljük vissza. A kérdés az lenne, hogy ebben az esetben az előző hónapok arányosítása jó eljárás volt? Továbbra is így kell eljárni, ha olyan számla érkezik be, amelynél nem lehet tételesen meghatározni, hogy a tárgyi adó mentes tevékenységhez kapcsolódik csak, vagy a jövőben esetleg áfaköröshöz is? Vagy amíg nem állítanak ki 27 százalékos áfát tartalmazó számlát is, addig nem lehet az arányosítás alapján semmilyen költség áfáját arányosan visszaigényelni? Válaszát előre is köszönjük!
Külföldről vásárlás, belföldi értékesítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kezdő vállalkozás vagyok a takarmány és a növényvédőszerek kereskedelmében. Szeretnék Lengyelországból és esetleg más, nem uniós országból vásárolni. Ebben az esetben ugye adómentesen kapom az árut, és, ha belföldön értékesítem, akkor nekem kifizetik az áfát. Kérdésem az lenne, hogy ezt az áfát, amit kifizettek nekem, majd kifizetem az adóhatóságnak, visszaigényelhetem-e? És, ha igen, mire kell figyelnem? A következőkben, ha a lengyel cégnek kifizetem a lengyel áfát, és úgy hozom belföldre, abban az esetben hogyan jogtiszta az ügylet? Visszakapom-e az áfát?
Személygépkocsi-alkatrész áfa-visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésként merült fel, hogy a céges személygépkocsi cserélendő alkatrészeiről kiállított számla összege 50 százalékos részének az áfatartalma visszaigényelhető-e abban az esetben, ha otthoni javítás történik, és nem viszik szervizbe az autót, viszont az alkatrészeket a vállalkozó külön megvásárolta autóalkatrész-kereskedőtől? Köszönettel.
Céges üdülő költségeinek elszámolása
Kérdés
A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget a nyári időszakban. Az szja-törvény 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. A céges üdülőben kizárólag a saját alkalmazottak üdülnek, más hasznosítása nincs az ingatlannak. Kérdéseim: 1./ Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? 2./ Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között a társaságiadó-alap kiszámításakor vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? 3./ Az üdültetés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének (amelyből a minimálbér összegéig lehet egy fő után béren kívüli juttatásnak tekinteni)? 4./ Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Amennyiben az üdülésben résztvevő munkavállalók nem fizetnek térítést a munkáltatónak, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? 5./ Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés (például felújítási munkálatok miatt), akkor is át kell vezetni a folyó évi költségeket (rezsi, szolgáltatások stb.) a személyi jellegű kifizetések közé? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg, és hogyan kell utána adózni?
Áfa-visszaigénylés és törölt adószám
Kérdés
Egy kft. adószámát törölték 2016. március 1-jével, be nem adott beszámoló miatt. A beszámoló benyújtásra került, utána a kft. kérte az adószám újbóli felélesztését, amit a NAV elfogadott 2016. március 5-ével. Melyik időszakban lehet levonható áfát szerepeltetni a havi áfabevallásban? 2016. április hónapban szerepeltethetjük a márciusi költségszámlák levonható áfatartalmát?
Áfa-visszaigénylés törölt adószám esetében
Kérdés
Egy kft. adószámát törölték 2016. március 1-jével, be nem adott beszámoló miatt. A beszámoló benyújtásra került, utána a kft. kérte az adószám újbóli felélesztését, amit a NAV elfogadott 2016. március 5-ével. A 2016. február 20-áig beadott áfabevallásban 500 ezer forint következő időszakra átvihető követelés szerepel a 2015. évről. A kft. negyedéves áfabevalló. Kérdésünk a következő: ha a 2015. évi áfabevallásokat önellenőrizzük, és a visszaigénylési feltételeknek megfelelnek, akkor az áfa visszaigényelhető? Mire kell figyelnünk ebben az esetben? (Eddig azért nem lett visszaigényelve, mert hiányosan kaptuk a számlákat.)
Bosszankodnak a felvásárlók: kell-e betétlap az őstermelőknek?
Cikk
Be kell-e mutatniuk a termelőknek az értékesítési betétlapjukat is a felvásárlási jegyek mellett terményeik eladásakor, és érheti-e hátrány – például az áfa visszaigénylésekor – a felvásárlót, ha az eladó nem kívánja átadni a betétlapját – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
