52 találat a(z) önálló tevékenység cimkére

Önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása – információs füzetet jelentetett meg a NAV Cikk

Újabb információs füzetet közölt honlapján a NAV, amelyben az egyéni vállalkozónak és őstermelőnek nem minősülő, önálló tevékenységet végző magánszemély adó- és tb-kötelezettségét ismerteti.

Ingóság átruházásából származó jövedelem bevallása Cikk

Lehet olyan bevétele és ebből fakadóan adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, amelyről a NAV-nak nem volt információja a személyi jövedelemadó-bevallás 2021. évi tervezetének elkészítésekor. Ebbe a körbe tartozhat például az ingóság átruházása, amelyről a bevallástervezet kiegészítése során számot kell adni.

Kettős adóztatás elkerülése Zanzibár Kérdés

Mikor ingóértékesítés, mikor önálló tevékenység? Cikk

Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(a továbbiakban: szja-törvény) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania a jövedelmét, kivéve, ha ezt a bevételt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg.

Egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása Kérdés

Nyugdíjas szociális hozzájárulása Kérdés

Katás egyéni vállalkozás megszűnés után érkező bevétel Kérdés

Helyiségbérleti díj Kérdés

Fakitermelés adózása Cikk

Közeledik a tél, akik a téli fűtést fával oldják meg, megkezdik a tüzelőanyag felhalmozását a hideg időszakra. Az erdőből a fát egyrészt kitermelheti a tulajdonos, másik megoldás, hogy a vevő magának vágja ki, mindezeknek azonban van adózási vonzata is. Nézzük ezt meg részletesebben!

Gyakori kivás kérdések a veszélyhelyzeti szabályokról: személyi jellegű kifizetések Cikk

A veszélyhelyzeti könnyítések eredményeképpen a kivás adóalanyok az adókötelezettség megállapításánál 2020. március–június hónapokra a kedvezményezett tevékenységükkel összefüggésben nem tekintik adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét, amennyiben tényleges főtevékenységük a kormányrendeletben részletezett területek valamelyikéhez tartozik. Az érintett kivás adóalanyok esetében azonban sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi számít személyi jellegű kifizetésnek, így cikkünk ezeket veszi górcső alá.

Önálló tevékenység veszteség elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállású méhész őstermelő önálló tevékenység keretében hobbiállat tenyésztéssel foglalkozik. Mindkét tevékenységében tételes költségelszámolást alkalmaz. Önálló tevékenységének jövedelméből levonhatja-e az előző évben keletkezett veszteségét, ha igen, akkor azt megteheti-e úgy, hogy a költségeit megnöveli a veszteség összegével? Köszönöm válaszát!

Ingatlanbérbeadás adóelőlege magánszemély–magánszemély között Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakóingatlant adott bérbe magánszemélynek, aki nem minősül kifizetőnek. A bérbeadó év közben megfizette az adóelőleget negyedévenként. Kérdésem: a 2019. évi szja-bevallásban azon túl, hogy bevalljuk a 7. sorban (kiemelve a bérbeadást a 8. sorba is) az ingatlan bérbeadás, mint önálló tevékenységből származó jövedelmet és annak adóját, a bevallás C lapján a 70-től 73-ig sorokban be kell-e vallani az adózót (bérbeadó) terhelő tényleges adóelőlegek negyedéves kötelezettségeit? Válaszát előre is köszönöm: Rozika könyvelő

Szociális hozzájárulás és az önálló tevénység Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni arra, hogy van egy adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemély, aki önálló tevékenységként adja ki nyaralóját. A személyi jövedelemadó-bevallás 7. sorában elszámoljuk (önálló tevékenység) a bevételt, és a kiadásokkal csökkentve az adóalap után 15 százalékos szja-t fizetünk. Kell-e szociális hozzájárulási adót utána fizetnie? Ez a 2018. és 2019. évre is vonatkozik? Kérdésem megválaszolását előre is megköszönöm! Zsmami

1953 bevallás 09 lapja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 1953-as SZJA bevallás 09 lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni az alábbi esetekben: 1. példa az egyéni vállalkozónak csak egyéni vállalkozásból származó jövedelme van, 286. sor a vállalkozói kivét összege 7 100 000 Ft 287. sor a vállalkozói osztalékalap 1 961 131 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után már nem terheli szocho/ megfizette a a 7100 000 Ft kivét után (?) 2. példa az egyéni vállalkozónak. aki 36 órán túli munkaviszonnyal is rendelkezik, munkaviszonyból származó jövedelme és vállalkozói osztalékalapja van 286. sor a munkaviszonyból származó jövedelem összege 4 675 806 Ft, vállalkozói kivét nincs 287. sor a vállalkozói osztalékalap 454 404 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után nem terheli szocho (?) 3. példa főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek mellette önálló tevékenységből származó jövedelme is van 286. sor vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó jövedelem együtt 3 613 950 Ft 287. sor a vállalkozói osztalék alapja 0, mert veszteséges volt 288. sor 0, mert a magánszemélyt nem terhel a 287. sorban szereplő (0) jövedelme után szocho a vállalkozói kivét 2 340 000 Ft után megfizette, bevallotta 1958-as és az önálló tevékenységből származó jövedelem 12 73950 Ft után a kifizető szintén megfizette. Helyesek a számítások? Köszönöm szépen a segítséget.

Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkabér és önálló tevékenység összevont jövedelme 8617 ezer forint, a kifizetők befizették a szociális hozzájárulási adóját.Vállalkozói kivét 5500 ezer forint, amely után ő maga befizette az 1050 ezer forint szociális hozzájárulási adót. Keletkezett 1662 ezer forint vállalkozói osztalékalap, amely után szociális hozzájárulást kell fizetni. Kérdés kell-e fizetnie az osztalékalap után szociális hozzájárulást, vagy az 1050 ezer forint befizetett szociális hozzájárulás fedezi a fizetendő szociális hozzájárulást, vagy még vissza is igényelhető a maximált hozzájárulás feletti rész? Köszönettel: Benke Tamásné