77 találat a(z) árfolyamnyereség cimkére

Cégtulajdonrész értékesítés Kérdés

A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?

Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja Kérdés

Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné

Árfolyamnyereség adója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 100 százalékos tulajdonában lévő társaságban ("A" társaság) lévő 20 millió forint névértékű, 100 millió forint piaci értékű részesedését 100 millió forint apport értéken beviszi egy kft.-be ("B" társaság), melynek szintén 100 százalékos tulajdonosa. B társaság ezután a benne lévő "A" tulajdonrészt 100 millió forintért értékesíti "C" társaságnak. A magánszemély hogyan halaszthatja az apport miatti árfolyamnyereség (100-20=80 millió forint) után keletkező jövedelemadó megfizetését? Másik kérdésem az üggyel kapcsolatban: A magánszemély először az "A" társaságban lévő 100 százalékos üzletrészét a fiának ajándékozza, és mivel egyenesági rokonról van szó, az ajándék adó- és illetékmentes. A fiú ezt követően apportálja azt az apja (magánszemély) tulajdonában lévő "B" társaságba. Az apport értéke itt is 100 millió forint, mint az előbb. Így a "B" társaság tulajdonosai lesznek apa és fia. A "B" társaság ezután eladja "C" társaságnak az apportált részesedést, 100 millió forint vételáron. Egy idő után a fiú az apjának (az eredeti "magánszemélynek") ajándékozza a "B" társaságban lévő üzletrészét. Kérdésem: a második esetben keletkezik-e és mikor az "A" társaságbeli részesedésen árfolyamnyereség? Lehetséges, hogy nem?

Katás egyéni vállalkozó – hozam, nyereség Kérdés

Alanyi mentes és katás egyéni vállalkozó szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (tőzsdei nyereségből), illetve állampapírhozamból szerez bevételeket magánszemélyként. 1.) Kérdésem, hogy az így szerzett bevételek katás bevételnek számítanak-e, vagy az szja-törvény előírásai szerint kell adózni utánuk magánszemélyként? 2.) Be kell-e jelentenie ezekkel kapcsolatban valamit a T101E-n? 3.) Az így szerzett bevételek az alanyi mentesség értékhatárába beleszámítanak? Kérem törvényi hivatkozást is legyen szíves adni!

Kamatadó Kérdés

2016 szeptemberében lejárt egy kötvényem. Az árfolyamnyereség után kamatadót vontak úgy, hogy arányosították (felosztották) a kamatadó alapját szolgáltató jövedelmet és 2015. december 31-éig 16%-ot számoltak, 2016-ra pedig 15%-ot. Nem a kifizetéskor érvényes kamattal kellett volna az egészet elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Opciós részvény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.

Üzletrészeladás (árfolyamnyereség vs egyéb jövedelem) Kérdés

Surányi Imréné alábbi cikkével kapcsolatban: http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeb_jovedelemnek_vagy_arfolyamnyeresegnek_LKUOV3#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly&utm_content=201610_adozonauser Nem értek egyet azzal, hogy a szokásos piaci árat ebben az esetben vizsgálni kellene. Az szja törvény 67. § (1) "az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel"-ről beszél, a bevétel fogalmát pedig az Szja 4. § (2) adja meg. Semmi nem utal a jogszabályban véleményem szerint arra, hogy a szóban forgó esetben vizsgálni kellene az üzletrész piaci értékét, és annak megfelelően megosztani és külön adóztatni a nyereség egy részét. A megszerzés és járulékos költségek meghatározásával egyetértek. Kérdésem, hogy a cikkben bemutatott vélemény NAV-os gyakorlat is? Köszönöm

Haszonnal eladott üzletrész: egyéb jövedelem vagy árfolyamnyereség? Cikk

Miként fog adózni a magánszemély üzletrészeladásból származó jövedelme, ha az eladó a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Jövedelem minősítése Kérdés

Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?

Jegyzett tőke kifizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolásakor a tulajdonos részére (vagyonfelosztási javaslat alapján) kifizeti könyv szerinti értéken az üzletrészét, vagyis a jegyzett tőkét. A tulajdonos nyilatkozik, hogy ez a könyv szerinti érték meghaladja az üzletrész megszerzésére fordított összeget, és jövedelme származott. Kérdés: a kft. megállapíthatja-e a jövedelmet a tulajdonos részére, valamint a záró bevallásában a levont 15 százalék szja-t, és a 14 százalék ehót bevallja és a társaság fizeti be a NAV-nak? Ebben az esetben az szja-törvény 67. paragrafusa alapján árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell bevallani, vagy az szja-törvény 68. paragrafusa alapján vállakozásból kivont jövedelemként?

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Üzletrész-értékesítésből árfolyamnyereség keletkezett, mely után a kft. kifizetéskor levonta a 15 százalékos szja-t, valamint a 14 százalékos ehót. Kérdésem az lenne, hogy a 1708M lapon a levont ehót mely sorban kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm.

Családi alapítvány III Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_28_Csaladi_alapitvany_II_jar Köszönöm, így már értem. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. Az év végi átértékelést elvégeztük. Pk-242 nyomtatvány töltenénk ki, de azon két lehetőség van, vagy alaptevékenység oszlopot töltök ki (ha közhasznú) vagy vállalkozási tevékenység oszlopot. Ebben az esetben egyikre sem igaz az árfolyamnyereség feltüntetése. Hogyan kell kezelnem a nyomtatvány kitöltésekor az árfolyamnyereséget, tehát hova kell beírnom a nyomtatványon?

Családi alapítvány II. Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2017_4_24_Csaladi_alapitvany_gjm Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemhez kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben is beadható a TAONY nyomtatvány, ha cég az alapítói vagyonra, ami USD-ben került befizetésre, árfolyamnyereséget kénytelen elszámolni, és ebből keletkezik egyéb bevétele? Vagy egyáltalán szükséges az év végén a dec. 31-ei árfolyamon átszámolni az alapítói vagyont a bankszámlán? Emellett még banki költsége keletkezett, semmi más. Gyors segítségét előre is köszönöm.

Értékpapír-eladás árfolyamnyeresége tao.-ban Kérdés

Kedves Szakértő! Ha egy cég elkezd részvényeket adni-venni a BÉT-en, az ebből származó nyereségadójának milyen tao-kötelezettségei vannak? Csak a 10% társasági adó vagy ezen kívül más is (pl. eho)?

Árfolyamnyereség és -veszteség Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném az állásfoglalását kérni. Egy Magyarországon élő magyar állampolgárnak vannak külföldön befektetései. 2016. évben több ügyletben nyereséget, más ügyletekben viszont veszteséget realizált. Az ügyletek különböző országokban történtek. Az érintett országokkal van kettős adózást kizáró egyezményünk. Kérdés, hogy az adó elszámolásánál levonható-e az árfolyamnyereségből az árfolyamveszteség, és így megállapítva az adóalap, vagy az árfolyamnyereség után meg kell fizetni a 15% szja-t, a veszteség viszont nem számolható el? (Szja-t sehol nem vontak, azt Magyarországon kell megállapítani, illetve megfizetni.) Válaszukat köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfa visszafizetése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Egyéni vállalkozó csed mellett

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Apai gyed

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close