Egyszerűsített végelszámolás: kevesebből is megúszhatjuk

Megosztás Tetszik

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg jogutóddal, vagy anélkül. Jogutóddal szűnik meg a cég társasági formaváltás, egyesülés és szétválás esetén. Mit érdemes még tudni?

Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha:

a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
b) a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését;
c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik;
d) a cégbíróság a cégtörvényben (Ctv.) meghatározott okok miatt megszünteti;
e) jogszabály így rendelkezik.

Jogutód nélküli megszűnés esetén vagy végelszámolást, vagy felszámolást kell lefolytatni.

Egyszerűsített végelszámolásnak kizárólag jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság) esetében van helye.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon akkor történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi.

Ilyenkor a társaság legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, és a végelszámolás elrendeléséről. Ezzel egyidejűleg a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót. A végelszámolás kezdő időpontjában a törvényes képviselő tisztsége megszűnik, a cég törvényes képviselője a végelszámoló lesz a törvényen alapuló önálló képviseleti cégjegyzési joggal. Egyszerűsített végelszámolás esetén célszerű a társaság végelszámolójává a társaság képviselőjét, üzletvezetőjét megválasztani.

A végelszámolási eljárás megindulásához egyszerűsített végelszámolás esetén nem szükséges annak cégbejegyzése, a végelszámoló személyére vonatkozó adatok, és az egyszerűsített végelszámolás lefolytatásának ténye a cég törlésével egyidejűleg kerül a cégnyilvántartásba bejegyzésre. Azaz a végelszámolás elhatározását nem kell külön változásbejegyzési eljárásban bejelenteni az illetékes cégbíróság felé.

Minthogy a végelszámolás megindulása bejegyzésre és ilyen módon a cégbírósági közlemények között közzétételre nem kerül, a végelszámolás megindulásának tényét a hitelezői felhívással együtt a végelszámoló köteles a Cégközlönyben közzétetetni, melyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.

A végelszámolás kezdő időpontjától számított 120 napon belül az ismert, vagy a közzétételre jelentkező hitelezőket ki kell elégíteni, és a végelszámolónak el kell készítenie (készíttetnie) a záródokumentumokat: az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést, és ha a cég másik jogalanynak tagja, e jogalany jogi sorsára vonatkozó javaslatot. A végelszámoló mindezen dokumentumokat jóváhagyásra a legfőbb szerv elé terjeszti.

Nincs helye egyszerűsített végelszámolásnak, ha a társaság a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít.

A fenti iratok elfogadásáról a társaság legfőbb szerve határoz. A legfőbb szerv dönt a hitelezők kielégítése után fennmaradt és felosztott vagyon kiadásának az időpontjáról is. A vagyon kiadására azonban nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámolás befejezésével gondoskodni kell a cég iratanyagának megőrzéséről, amelyet megállapodás alapján valamely volt tag is vállalhat. A cég alkalmazottainak érdeke védelmében a végelszámoló köteles a cégbíróságnál igazolni, hogy a cég biztosítottjainak adatait átadta az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

A cég törlése iránti kérelem benyújtása a végelszámoló kötelezettsége, a kérelem illetékmentes és közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.

Kathi Kriszta
cégjogász