Extrém adó: mi benne az újdonság?

Megosztás Tetszik

Újkeletűnek tűnhet az extrém adó ötlete, holott már létezik az extrém sportolók balesetére kitérő, egészségügyi ellátásuk szabályozására vonatkozó törvény, de erre irányuló ellenőrzési és eljárási gyakorlat nincs.

„Jó lenne, ha a törvényhozók felfigyelnének erre a lehetőségre” - mondta a hvg.hu-nak Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, akinek neve a hamburgeradó kapcsán már ismert lehet. Ám a jelek szerint - a hamburgeradóval ellentétben - a szaktárcát ez hidegen hagyja: „az egészségügyért felelős államtitkárság nem foglalkozik az úgynevezett extrémadó kérdésével" - közölte a minisztérium.

A nemleges válasz annak az „extrém adónak” a kivetésére vonatkozott, amely többek között az ittas vezetés és gyorshajtás miatt balesetet okozókat sújtaná, akiknek ezáltal saját zsebből vagy külön balesetbiztosításból kellene állniuk az egészségügyi kezelés költségeinek nagy részét, mert a társadalombiztosító csak a közvetlen életmentést és az állapot stabilizálásának költségeit állná.

Csiba Gábor felvetése azonban nemcsak rájuk, hanem az extrém sportban megsérültekre is kitért, amit a közelmúltban úgy harangoztak be a médiában, mintha újdonság lenne. Noha az extrém sportok közben – többek között vízisí, jet-ski, vadvízi evezés (rafting), barlangászat, bázisugrás, falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés – megsérültekre vonatkozó szabályozási rész 2007. január 1. óta érvényben van – ami a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. törvény (Ebtv) módosításakor lépett életbe. Mivel a köztudatban mégis újdonságnak számít, egyértelműen érzékelhető, hogy nem túl népszerű és a gyakorlatban sem alkalmazott törvénymódosításról van szó.

A cikk folytatását itt olvashatja.