Egészségügyi szolgáltatás: "potyautasok" a rendszerben

Megosztás Tetszik

Kit illet meg az egészségügyi szolgáltatás és meddig jogosult, illetve kinek kell pluszban fizetnie? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat és azt is, hogy mihez kezdjen, aki önhibáján kívül potyautassá válik a rendszerben?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek körébe meglehetősen könnyű bekerülni, hiszen az egészségügyi szolgáltatás alapesetben a biztosítási jogviszony vagy az azt megalapozó jogviszony megszűnését követő 45 napig áll fenn. Az álláskeresési járadékban részesülő személy például biztosított, így jogosult egészségügyi szolgáltatásra és ez a jogosultság a járadék folyósításának (és biztosításának) a megszűnését követő 45 napig még fennáll.

Ugyanígy így egy biztosítási jogviszonyban nem álló gyes-ben részesülő személyt a gyes folyósításának a megszűnését követő 45 napig még megilleti az ellátás. (A tanuló és hallgató esetében jogosultság a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig áll fenn, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.)

Nem vonatkozik viszont a 45 napos szabály arra a személyre, akinek a biztosítása szünetel. Ennek eseteit a Tbj. 8. §-a sorolja fel. Így például szünetel a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló biztosítása vagy azé, akit keresőképtelenségére tekintettel felmentenek a munkavégzési kötelezettség alól, de táppénzre valamilyen okból (már) nem jogosult. Más kérdés, hogy mennyire életszerű, hogy a munkavállaló 2 nap fizetés nélkülijére tekintettel (félnapot rááldozva) bejelentkezzen az adóhatósághoz, illetve mihez kezd az a beteg, aki egyik napról a másikra „potyautassá” válik a rendszerben.

Ettől függetlenül, nem kevesen vannak, akik számára a havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatás rentábilis lenne, de nincs módjuk a bejelentkezésre. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségnek ugyanis létezik még egy feltétele: az érintettnek a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkeznie a Magyarországon. (Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel.)

Például egy hazatelepülő vagy hosszú külföldi munkavállalásról hazatérő személy – feltéve, hogy nem létesít biztosítási jogviszonyt – egészségügyi szolgáltatáshoz csak a Tbj. 34. §-a szerinti – egészségbiztosítási pénztárral kötött – megállapodás alapján juthat, amennyiben külföldi tartózkodása alatt feladta magyarországi lakhelyét. Ennek ára viszont lényegesen magasabb, hiszen havonta a minimálbér összegét kell megfizetnie.

Széles Imre