Cafetéria: mennyi marad, ha felhasználjuk az étkezési-utalvány éves keretét?

Megosztás Tetszik

Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos cafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében.

A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb cafetéria elem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.

Így a múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.
   
Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50 ezer forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a kafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk. Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte -  31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adó-elszámolási limit maradt a havi 18 ezer forint, azaz évi 216 ezer forint. Az adóvonzattal is kalkulálva, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260 ezer forint. Így ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor alig több mint 12 ezer forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.
   
A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe - jegyzik meg az elemzésben.
   
A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a cafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén - hangsúlyozza az összegzés.