A Ludas Matyi-adó és a válság: érintettség és felháborodás

Megosztás Tetszik

Az EU szigorában bíznak a különadó kivetésén felháborodott távközlési, energia- és kiskereskedelmi cégek. A többletteher miatt nemcsak beruházások elmaradása, de a kisebb szolgáltatók bedőlése is várható.

Csak Ludas Matyi-adónak becézik az érintettek a múlt héten elfogadott, egyes ágazatokat terhelő különadót. Arra utalva, hogy háromszor – azaz három éven át – három szakterület: a távközlés, az energetika és a kiskereskedelem vállalkozásait sújtja vele a magyar kormány. „A vezetőség egyelőre sokkhatás alatt járkál fel-alá, azon elmélkedve, hogy mit is mondjon a külföldi tulajdonosoknak” – illusztrálták az érintettek első reakcióját a HVG-nek egy kisebb távközlési szolgáltatónál. A magyar társaságok eddig mindössze odáig jutottak, hogy elkezdték felülvizsgálni belföldi beruházásaikat. A nyilatkozatokkal is csínján bánnak, ám abban egyetérteni látszanak, hogy a különadó sérti az uniós irányelveket, így Brüsszel segítségét várják.

 „Felfoghatatlan és törvényellenes, az ilyesmi ijesztő az Európai Unióban” – bírálta a kiskereskedelmi láncok közül a Magyarországon 14 százalékos piaci részesedése miatt az egyik leginkább érintett, a tavaly csaknem 400 milliárd forintos forgalmat elérő, osztrák tulajdonú Spar-hálózat vezetője, Gerhard Drexel a magyarországi leánycég által fizetendő új adót gazdasági újságírókkal folyatott bécsi beszélgetésén. Bár a kereskedelmi láncok fennen hangoztatják, hogy az új adót sem a beszállítókra, sem a fogyasztókra nem hárítják át, a szakértők mást jósolnak. A Költségvetési Tanács szerint a válságadónak – mint a fogyasztási típusú adóknak általában – átlagosan az 52 százalékát terhelik majd tovább a vásárlókra az első évben.

G. Tóth Ilda Sarccal előre című cikkének folytatását olvassa el a HVG-ben ((2010/43)!