hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magánnyugdíj-pénztárak: a törvényt elfogadták, az LMP Alkotmánybírósághoz fordul

  • MTI

Az Országgyűlés hétfőn megvitatta, majd el is fogadta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslatát. A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett javaslatot. A szocialisták nem vettek részt a szavazáson, míg a kormánypártok és a Jobbik igennel, az LMP pedig nemmel szavazott.

A kormánypártok igennel, az LMP képviselői nemmel szavaztak az előterjesztésre, a Jobbik frakciója tartózkodott, a korábban kivonuló szocialista politikusok pedig nem vettek részt a szavazáson. Így az indítványt 249 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 41 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.

Az Országgyűlés hétfő este fogadta el a kormány azon javaslatát, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
   
Az elfogadott javaslat a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára lehetőséget nyit az állami nyugdíjrendszerbe való átlépésre, továbbá megengedi, hogy a vegyes rendszerből az elmúlt években nyugdíjba vonulók utólag is visszalépjenek oda, emellett eltörli a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét is.

A módosítás értelmében a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).

A szavazást megelőző vitában Selmeczi Gabriella azt mondta: szocialista kormány a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság bevezetésével tizenhárom évvel ezelőtt elvette az emberektől a pénzük feletti rendelkezés jogát. Az előterjesztőként felszólaló fideszes politikus arról is szólt, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.

Magasabb járandóságra számíthatnak jövőre az állami nyugdíjrendszerből nyugdíjba vonulók, mint azok, akik korábban magánnyugdíj-pénztári tagok voltak - ezt már Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka mondta. Úgy fogalmazott, hogy a magánnyugdíjpénztárak megítélésénél elsősorban a leendő nyugdíj nagyságát kell szem előtt tartani és nem azt a "virtuális" összeget, amely a pénztártagok számláján felhalmozódott. A magánnyugdíjpénztárak ellen szólva kiemelte továbbá, hogy a pénztártagoknak az elmúlt években azért kellett magasabb adót fizetniük, hogy azt az intézmények menedzsmentje zsebre tehesse.

A szocialista képviselők a javaslattal való egyet nem értésüket kifejezve kivonultak az ülésteremből. Tóbiás József felszólalásában azt mondta: az MSZP nem asszisztál a magán-nyugdíjpénztári tagok jövőjének feléléséhez, befizetéseik "einstandolásához". Az ellenzéki politikus azt kérdezte, a kormány miért nem árulja el, hogy miképpen fizeti vissza a 14 hónapra elvont befizetéseket. Előzőleg az MSZP több képviselője felszólalt a vitában, tiltakozva a magánnyugdíj-pénztári befizetések átmeneti elvonása ellen. Az MSZP-nek nem volt más választása, mint a kivonulás, mivel az Országgyűlés nem vette figyelembe a szakmai érveket - közölte Tóbiás József az MTI-vel hétfő este. Elmondta: az MSZP a szűkre szabott időkeretben - amit a Ház döntő többsége fogadott el - világossá tette, hogy mindaz, ami történik, nem a magánnyugdíjpénztárak hatékonyabb működését, nem a tagok kiszámíthatóbb, stabilabb és ellenőrzöttebb hozamait, hanem a befizetések magánosítását szolgálja. Egyetlenegy szó sem esett arról, hogyan garantálják a 2012-től az állami rendszerbe átlépők befizetéseinek a hozamát - indokolta a frakció döntését Tóbiás József.
   
A Jobbik azt szeretné, ha a teljes magán-nyugdíjpénztári rendszert egyszerre megszüntetnék - jelentette ki a párt vezérszónoka. Rozgonyi Ernő arról beszélt, hogy a fejlett országok nem ismerik a kötelező magán-nyugdíjpénztárnak a fogalmát. Szavai szerint ez ugyanis egy "pénzszivattyú", mert a tb-alapból kivont pénzt az államnak állandóan pótolnia kell a társadalombiztosítási alapokban. Azt mondta, ha nem lett volna kötelező magán-nyugdíjbiztosítás, akkor az állam adóssága körülbelül 9-10 százalékkal lett volna kevesebb.
   
A KDNP szerint az állami nyugdíjkasszába való visszalépés nem fogja megingatni a tőzsdei rendszert. Hargitai János ezt azzal indokolta, hogy az előterjesztés azt indítványozza: a pénzek abban a portfólióban kerüljenek vissza az állami rendszerbe, amelyben ma elhelyezkednek. A politikus a magán-nyugdíjpénztári rendszer 12 évét értékelve közölte: nincs olyan szakértő, aki azt mondaná, hogy eredményesen gazdálkodott e rendszer a rá bízott pénzzel.

Az LMP szerint a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat mindössze arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormány azon indítványáról, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapnyi befizetését "einstandolja". Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka a fideszes Selmeczi Gabriella által benyújtott javaslat összevont általános és részletes vitájában arról beszélt: a kormány úgy venné el az emberek pénzét, hogy nem mondja meg, mi lesz annak a sorsa. Hozzátette: világos, hogy a kormány sehol sem tart az egyéni számlavezetés lehetőségének megteremtésével az állami nyugdíjrendszerben, ez "szemfényvesztés". A képviselő arról is beszélt: elvi szinten elképzelhetőnek tartja, hogy támogassanak egy, az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét megteremtő javaslatot.

Az LMP Alkotmánybírósághoz fordul

Az LMP szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetésekre irányuló, hétfő este elfogadott - szerintük alkotmányellenes - törvényjavaslat szabad utat engedtek a kormánynak arra, hogy az rátegye a kezét a magán-nyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre, ezért a párt Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést.

Az LMP a törvény hétfői megszavazását követően az MTI-hez eljuttatott közleményben emlékeztet arra, hogy a kormánypártok elutasították az LMP módosító javaslatát. Az elfogadott törvényjavaslat pedig nem szól másról, mint hogy a kormány - a maga által ütött 400-500 milliárdos költségvetési lyuk betömésére - einstandolja azokat a megtakarításokat, amelyeket a befizetésre kötelezett állampolgárok a magán-nyugdíjkasszákban felhalmoztak - ismertetik. Kifejtették továbbá, hogy nem tudják, "hogyan kerül majd elszámolásra az az összeg, amit 14 hónapra, ki nem mondott céllal és iránnyal az állami nyugdíjkasszába térítenek el", illetve hogy a magánnyugdíjpénztár ügyfelei ezt a pénzt "hogyan fogják később visszakapni, milyen jogalapon tudják visszakövetelni".
   
Az LMP szerint a magán-nyugdíjpénztári ügyfeleket még hátrányos megkülönböztetés is éri, mivel a pénz átirányításával ők csak veszíthetnek, az állami nyugdíjrendszerben lévők élvezik majd az előnyöket.
   
A Fidesz-KDNP frakciószövetség által hétfőn elfogadott törvényjavaslat az LMP szerint tehát alkotmányellenes - szögezték le, hozzátéve: "az ökopárt módosító javaslata alkalmas lett volna arra, hogy az alkotmányos aggályokat eloszlassa: egy egyszerű technikai fogással el lehetett volna érni, hogy kiderüljön, mi lesz azzal a pénzzel, amit most egyszerűen ellopnak".

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Növénybiztosítás díjbekérő, számla?

Nagy Norbert

adószakértő

Autóbérlés 3. országbelinek

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink