Illetékmentes ingatlanvásárlás - a kivétel erősíti a szabályt

Megosztás Tetszik

Amennyiben egy befektető tulajdonrészt vásárol egy cégben, akkor annak minden mérlegben szereplő és azon kívüli eszközéhez, kötelezettségéhez, és teljes korábbi működéséhez kapcsolódó kockázatot is vállalja. A kockázatok azonban mérsékelhetőek, ha részekre bontva, meghatározott eszközök megvásárlásával és egyes kötelezettségek átvállalásával zajlik az adásvétel. Mikor, milyen illeték terheli a vevőt?

Az üzlet felvásárlások piaca lassú élénkülést mutat, de a befektetetők a kockázatokra érzékenyebbek, mint néhány évvel ezelőtt. Egy adásvétel pedig azon is múlhat , hogy a felek időben és kellő körültekintéssel készülnek-e fel az ügyletre – tudhattuk meg dr. Fekete Zsuzsától, a Mazars Tranzakciós Tanácsadás igazgatójától és Szmicsek Sándor adópartnertől. Az illetéktörvény idei módosítása szerint – szemben az eddigi gyakorlattal - az illetékmentesen megvásárolható üzletrészek alól kivételt jelent az, amikor a vállalkozás eszközei között jelentős mértékben ingatlan található, mert ilyenkor az illetéket nem az üzletrész értéke, hanem a cég tulajdonjogával együtt átruházott ingatlan piaci értéke határozza meg.

A törvényi harmonizáció hiányának tudható be, hogy az adóztatandó eset meghatározása két törvényben is szerepel – kétféleképpen.

A személyi és társasági adónemben az ingatlanok piaci értékének eszközökön belüli 75 százalékot elérő aránya esetén jöhet szóba az eladott üzletrészen realizált nyereség magyarországi adóztatása, ha az eladó olyan külföldi ország adóalanya, mellyel vagy nincs kettős adózást elkerülő egyezmény, vagy az egyezmény az ilyen jövedelem adóztatását megengedi a jövedelem forrásának országában. Az adóztatást eldöntő fő mérőszámot nem a társaság értékesítésekor kell vizsgálni, hanem egy későbbi időpontban. Ha például egy ilyen társaságot értékesítettek 2010. júliusban, akkor az adóztatást eldöntő fő mérőszámot nem az eladás napján, hanem a december 31-i mérleg szerint kell értékelni.

Az illetéktörvény nem vizsgálja az ingatlan értékének arányát az összes eszközérték függvényében. Illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a tulajdont megszerzők érdekeltsége együttesen eléri vagy meghaladja a 75%-ot és a cég tulajdonában van ingatlan. Ebben az esetben azonban a már korábban vagyont szerző csoporthoz tartozó tulajdonosoknál is beáll az illetékfizetési kötelezettség, melynek az alapja az ingatlanok piaci értékének arányos része.