Méltatlanul hanyagolt adókedvezmények

Megosztás Tetszik

A „K+F”, azaz kutatás és fejlesztés – a vállalkozók számára ismerős kifejezés. A K+F, mint adócsökkentő lehetőség azonban még a könyvvizsgálók egy része számára sem, hiszen, ha eddig egyáltalán alkalmazták, akkor is csak a „baj volt vele”, homályos, kevéssé ismert területeket jelölve. Pedig a K+F - az adótörvény változásoknak köszönhetően – immáron három adónemben is lehetőséget ad elgurult forintjaink megtalálásához – derült ki a Mazars őszi adókonferenciáján.

A K+F ugyanis kevéssé ismert adócsökkentési lehetőség, sokszor még maguk a könyvvizsgálók is bizonytalanok az általa nyújtotta kedvezményekben. "Bár törvényileg definiált a kutatás és fejlesztés fogalma, és az úgynevezett Frascati kézikönyv tartalmazza azt (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés leírása), sokan mégsem veszik a fáradtságot, hogy elolvassák és értelmezzék.  Pedig élni kellene vele, hiszen jelentős összeget lehet megtakarítani. Talán elegendő, ha azt mondom, hogy az elszámolható tételek között szerepel a közvetlen munkabér, a kapcsolódó anyagköltség, a tárgyi eszköz, az immateriális javak értékcsökkenése, az eszköz bérleti díj és a külső szolgáltatók díja is" – mondta a témával kapcsolatban Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

A szakember kiemelte: a tevékenységhez adóalap kedvezmény kapcsolódik társasági és iparűzési adónemben, adó- illetve járulék kedvezmény lehetséges társasági adóban és innovációs járulékban.  A helyi iparűzési adóból pedig teljes mértékben leírható a K+F.   A társasági adó esetében saját tevékenységi körben végzett K+F vehető figyelembe a kedvezmények érvényesítésekor, míg az innovációs járulék terhére meghatározott körtől igénybevett szolgáltatás díja is elszámolható.