Munkaügyi ellenőrzés: a sumákolás ára és a lebukás veszélye

hvg.hu

2008.10.30., 09:51 Frissítve: 2008.10.30., 23:08

Tetszik

Hogyan zajlik a munkaügyi ellenőrzés? Kiket keresnek fel a felügyelők, melyek a leggyakoribb szabálysértések és mekkora bírság szabható ki értük? A hvg.hu és az Adózóna közös sorozatának bevezető részében az ellenőrzésekkel kapcsolatban felmerülő alapvető, sokakat érintő kérdésekre keressük a választ.

A munkaügyi felügyelők 19 feketéző segédmunkást fogtak egy zalai építkezésen júniusban, köztük volt egy 13 éves gyerek is. A munkáltatóra - mivel visszaesőnek számított - négymillió forintos bírságot szabtak ki és kötelezték, hogy szüntesse meg a szabálytalanságokat. A gyerekmunkásoknál már csak a munkaszerződés és a bejelentés nélkül dolgozók száma magasabb. A minap Kaba területén egy iparcsarnokban 51 munkavállalót dolgoztattak feketén. Karfiolt válogattak és tisztítottak egy Kft. részére a munkaügyi ellenőrzés kezdetekor, melyet az OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelősége végzett október 28-án. A felügyelők a munkavállalók AM könyveiben sem találtak munkavégzésre vonatkozó bejegyzést az ellenőrzés napjára és a munkavállalók által megjelölt, munkával töltött többi napra sem. A feketén foglalkoztató munkáltató a vizsgálat lezárását követően munkaügyi bírság kiszabására számíthat. A munkaügy felügyelők közel 60 ezer feketefoglalkoztatással érintett munkavállalót találtak eddig ebben az évben, 6 százalékukat a feldolgozóiparban foglalkoztatták.

A munkaügyi ellenőrzések eredményéről, egy-egy országos akció menetéről és mérlegéről gyakran esik szó, gondoljunk csak a „Csillagszóró” a „Kikelet” vagy éppen a legutóbbi, nyári „Kánikula” akcióra. Ugyanakkor számos, sokakat érintő és foglalkoztató kérdés elsikkad. Minek alapján dől el, hogy a munkaügyi felügyelők éppen kit találnak meg, vagyis mely cégeket ellenőrzik?

„A razziák jelentős részére közérdekű vagy panaszbejelentés alapján kerül sor” - válaszolta a hvg.hu kérdésére Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóreferense. Ezek többnyire feketemunkára, vagy a munkavállalókat érintő jogsérelemre vonatkoznak. A bejelentést névvel vagy név nélkül egyaránt megteheti bárki. A panaszok intézését szabályozó törvény alapján (2004. évi XXIV. Törv.) a felügyelőség köteles harminc napon belül minden bejelentést kivizsgálni. A határidő legfeljebb harminc nappal kitolódhat, ha a szervezet igazgatója meghosszabbítja, ám ebben az esetben értesíteni kell a bejelentőt. A vizsgálat alól csak az a panasz mentesül, amelyet a bejelentő már korábban megtett.

A gyakorlatból kiderül, hogy a bejelentéseket jellemzően a jogsérelemmel érintett személyek ismerősei, rokonai terjesztik elő, nem pedig az, aki ténylegesen elszenvedte.

Hogy mennyit fizet a munkáltató, ha rajtakapják, kiderül a hvg.hu cikkéből.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.