Kerekítési szabályok a pénztárgépek átállításában

Megosztás Tetszik

Március 1-jétől kivonja a Magyar Nemzeti Bank a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A kerekítés miatt változatlan módon használható tovább az a pénztárgép, amelynél a felhasználók nem tudják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét – olvasható az APEH közleményében. A jogszabály bankkártyával történő fizetés esetén sem zárja ki a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre tájékoztatni kell.

A kerekítés szabályairól a 2008. évi III. törvény rendelkezik. A törvény nem írja elő kötelező jelleggel a kerekített – ténylegesen fizetendő – összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak. A jogszabály bankkártyával történő fizetés esetén sem zárja ki a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre tájékoztatni kell.

A március 1-jétől érvényes új szabályok szerint a forintban, készpénzzel – bankjegy vagy érme átadásával – történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni:

- a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0
- a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5
- az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5
- a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0
forintra végződő összegre kell kerekíteni.

A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az általános forgalmi adónak nem képezi alapját.

Változatlan pénztárgép használat

Az adóhivatal közleménye szerint az a pénztárgép változatlanul tovább használható, amelynél a felhasználók nem tudják (nem akarják) a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét. Ebben az esetben a kerekítést a készpénz átvételekor a pénztáros végzi el.

A készpénzkezelési szabályzatukban azonban rendelkezniük kell a kerekítésből eredő pénztár többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell az ellenőrzés gyakoriságát és módját. 

A pénztárgép működtető programjának módosítása

Amennyiben a pénztárgép-használók szerepeltetni kívánják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített adattartalmú számla) a ténylegesen fizetendő összeget, akkor a programot módosítani kell. Erre azonban kizárólag a pénztárgép forgalmazók a jogosultak.

A pénztárgép működtető program módosítására a készülék forgalmazója jogosult, és azt engedélyeztetni kell az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottságnál (OPTTB). A módosítás kizárólag érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépeket érinthet. A pénztárgépet használó eldöntheti, hogy szeretné-e a kerekítést kezelni tudó szoftvert telepíteni a pénztárgépére. Az adóhatóság a programmódosításban érintett pénztárgépek szabályszerű működését folyamatosan ellenőrzi – hangsúlyozza az APEH közleménye.

Taxaméterek

Taxaméterek esetében a kerekítést programmódosítással, vagy tarifa beállítással úgy lehet megvalósítani, hogy az egységugrás értéke 5 forint vagy ennek egész számú többszöröse legyen, illetve az egyes tarifák értékeit 0 vagy 5 forintra végződően kell kerekíteni.

A kerekítéssel összefüggésben részletesebb tájékoztatást az APEH honlapján találhatnak az érintettek.