adozona.hu
Hány nap alatt lehet Bulgáriában céget alapítani és mennyiért?
//adozona.hu/archive/20071016_bulgaria_ado_vallakozas_cegalapitas
Hány nap alatt lehet Bulgáriában céget alapítani és mennyiért?
A Világbank csoport „Doing Businnes – 2006” tanulmány alapján, amely egy üzleti vállalkozás elindításának és működtetésének lehetőségei alapján rangsorolja az országokat, Bulgária az összesített rangsorban a 175 országból az 54-ik helyet foglalja el.
A bolgár jog gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek létrehozását teszi lehetővé. A gazdasági társaságok kereskedelmi társaságok, szövetkezetek és polgárjogi társaságok lehetnek.
A gazdasági társaságok alapítását az 1991. július 1-én életbe lépett törvény szabályozza. A külföldiek gazdasági tevékenységét Bulgáriában a Külföldi Befektetőket Védő Törvény (KBVT) is szabályozza. A közhasznú társaságok és a szövetkezetek létrehozásáról külön-külön törvények rendelkeznek.
A Kereskedelmi Törvény öt fajta kereskedelmi társaság alapítását szabályozza:
• SD - Szabiratelno druzsesztvo (kkt - közkereseti társaság)
Két vagy több főből áll, akik közös cég alatt foglalkozásszerűen kereskedelmi tevékenységet végeznek. A társult tagok egyetemlegesen és korlátlanul felelnek. A közkereseti társaság cége a családi nevekből, illetve egy, vagy több társcégéből áll.
• KD - Komanditno druzsesztvo (bt - betéti társaság)
KD/Bt - betéti társaság. A társaság cégérének tartalmaznia kell a betéti társaság megjelölést vagyis röviden - KD.
• OOD - Druzsesztvo sz ogranicsena otgovornoszt (kft - korlátolt felelősségű társaság)
A cég megnevezésében szerepeltetni kell az OOD rövidítést. Ha egy személy a cég kizárólagos tulajdonosa, a cég megnevezésében szerepeltetni kell az EOOD rövidítést (egy-személyes kft). Bulgáriában a leggyakoribb vállalkozási forma. Az előírt alaptőke nem lehet kevesebb mint 5 000 leva. A törvény nem foglalkozik azzal, hogy milyen arányban van a készpénz-apport összetétele az alaptőkében. Az alaptőkét szabadon fel lehet használni. Kft. tagja lehet minden természetes vagy jogi, bel- vagy külföldi személy. A törzstőkének egy vagy több tulajdonosa lehet függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi, ill. jogi vagy természetes személyről van szó.
A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:
- a társaság nevét és székhelyét;
- a vállalkozás tárgyát és a társasági szerződés határidejét;
- az alapító tagok nevét - címét (székhelyét);
- a törzstőke összetételét és a tagok közötti megoszlását.
A cégbejegyzéshez csatolni kell:
- a társasági szerződést (nem szükséges a közjegyző előtti aláírás!);
- a cégalapításról (a társasági szerződés elfogadásáról) és az ügyvezető kijelöléséről szóló jegyzőkönyvet;
- az ügyvezető aláírási címpéldányát;
- a törzstőke befizetéséről szóló igazolást (igazolásokat);
- a cégbejegyzéshez szükséges díjak befizetéséről szóló igazolásokat;
- cégbejegyzési kivonatot (ha az alapító tag jogi személy).
• AD - Akcionerno druzsesztvo (rt - részvénytársaság)
Legalább két személy (természetes vagy jogi személy) alapíthat rt-t. A törvény által meghatározott esetekben részvénytársaságot egy személy is alapíthat (EAD). A részvénytársaság cégérének tartalmazni kell az AD megjelölést.
Az rt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió levánál, ha a társaság részvényjegyzéssel alakul és 1 millió levánál kevesebb, ha jegyzés nélkül történik. Egy részvény minimális névértéke 100 leva. A nagyobb névértékű részvényeknek 100-al oszthatónak kell lennie.
• KDA - Komanditno druzsesztvo sz akcii (részvényekkel működő bt.)
Társasági szerződés alapján jön létre, amikor a korlátolt felelősségű társak befizetéséért részvényeket adnak ki. A korlátolt felelősségű tagok száma nem lehet háromnál kevesebb. A társaság cégnevében szerepeltetni kell a KDA rövidítést.
Ezt a kereskedelmi társaságot a korlátlanul és korlátlan felelős tagok alapítják, kidolgozzák az alapszabályt, és összehívják az alapító közgyűlést. A befizetések nagyságát az alapszabályban határozzák meg. A korlátlan felelősségű tagok befizetései nem lehet az alaptőke egy tizedénél kevesebb. A részvényekkel működő betéti társaság szervei és irányítása megegyezik a részvénytársaság egylépcsős irányítási rendszerével. A közgyűlésen csak a korlátolt felelősségű tagoknak van szavazati joguk. A korlátlan felelősségű tagok csak tanácskozási joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács korlátlanul felelős tagokból áll. Egyébként e társasági formánál a részvénytársaság szabályait kell alkalmazni.
A felsorolt kereskedelmi társaságok mindegyike jogi személy, ezektől eltérő kereskedelmi társaságot Bulgáriában nem lehet alapítani.
1 vállalkozás: 27 adófizetési kötelezettség
Bulgáriában egy év alatt 27 fajta adófizetési kötelezettsége keletkezik egy vállalkozásnak, amely az elért profit 40,7 százalékát teszi ki:
Adónem | Kifizetések száma | Ráfordított idő (óra) | Törvény által előírt adókulcs | A számítás alapja | Adó- kötelezettség a profit %-ban |
áfa | 1 | 288 | 20% | hozzáadott érték | 60,6 |
TB-járulékok | 12 | 288 | 30,05% | bruttó bér | 31,4 |
Társasági adó | 4 | 40 | 15% | adózandó jövedelem | 7,4 |
Szemét-díj | 1 | - | 1% | könyv szerinti érték | 1,5 |
Vagyonadó | 4 | - | 0,15% | könyv szerinti érték | 0,2 |
Útadó | 2 | - | BGN 10 tonnánként | gépjármű súlya | 0,1 |
Gépjármű adó | 2 | - | BGN 10 tonnánként | gépjármű súlya | 0,1 |
Természetbeni juttatások | 1 | - | 20% | bruttó kiadások | |
Összesen: | 27 | 616 | 40,7 |
Forrás: Világbank, 2006
Az Ernst&Young „Doing business in Bulgaria – 2006” tanulmánya többek közt kitér a bolgár adórendszer ismertetésére is. Kodifikációs és harmonizációs munka eredményeként az új adó- és társadalom-biztosítási törvény 2006. január 1-től hatályos Bulgáriában. A törvény meghatározza az adóalanyi köröket, az adó kivetésének és beszedésének szabályait, valamint az adóhatóság szervezetét és jogosítványait is tartalmazza. A Nemzeti Állami Jövedelem-Ügynökség 2006 január 1-től működik, az adóhatósági és a társadalombiztosítási feladatokat látja el.
Személyi jövedelemadó
A bolgár szja-törvény értelmében belföldinek minősülnek a Bulgáriában állandó lakcímmel rendelkező személyek, valamint azon személyek, akik egy évben legalább 183 napot tartózkodnak Bulgáriában és összevont jövedelem alapján adóznak. Akik a fenti előírásoknak nem felelnek meg, külföldinek minősülnek és a Bulgáriában szerzett jövedelmük után forrásadót fizetnek.
Az adórendszer progresszív felépítésű, az adóelőleget a munkaadó havi bontásban utalja az állami költségvetés számára, az éves szja-kötelezettség kiszámítása a munkaadó kötelezettsége. 2006-os évben az adóteher számítása az alábbi adósávok és adókulcsok segítségével történt a munkaviszonyból származó jövedelmek után:
Havi jövedelem (BGN) | Adófizetési kötelezettség |
180 BGN-ig | Adómentes |
150 – 280 BGN | 20 % a 180 BGN fölötti részre |
250 – 600 BGN | 14 BGN + 22 % a 250 BGN fölötti részre |
600 BGN fölött | 91 BGN + 24 % a 600 BGN fölötti részre |
Az önálló tevékenységből származó jövedelmek és az egyéb jövedelmek után éves bontásban kell adózni, az alábbi táblázat alapján:
Éves jövedelem (BGN) | Adófizetési kötelezettség |
2 160 BGN-ig | Adómentes |
2 160 – 3000 BGN | 20 % a 2 160 BGN fölötti részre |
3 000 – 7 200 BGN | 168 BGN + 22 % a 3 000 BGN fölötti részre |
7 200 BGN fölött | 1 092 BGN + 24 % a 7 200 BGN fölötti részre |
A kitöltött, előző évről szóló szja-bevallást legkésőbb április 15-ig kell megküldeni az adóhatóság részére.
Társadalombiztosítási járulékokat mint a munkaadó, mint a munkavállaló fizet, a bruttó bér százalékában:
• Munkaadó: 23,6 százalék - 24,3 százalék
• Munkavállaló: 12,3 százalék.
Társasági adó
A bolgár társasági adótörvény alapján az adó alanya az összes bulgáriai székhelyű vállalkozás, alapja a társaság által elért profit, az adó mértéke 15 százalék. Szerencsejátékok szervezésével fogalakozó cégek 8 és 12 százalék közötti pótlólagos társasági adót kell fizessenek. Általános esetekben a profit számítása a bolgár számviteli törvény alapján a teljes bevétel és a teljes kiadás különbözeteként történik meg. Az adóalanyok legkésőbb a következő év március 31-ig tehetnek eleget adóbevallási kötelezettségüknek.
Az értékcsökkenés szabályai alapján minden vállalkozásnak Értékcsökkenési-tervet kell készíteniük, a lineáris értékcsökkenési leírás előírásai szerint:
Eszköz kategória | Éves értékcsökkentési kulcs | |
I. | Ingatlanok, épületek, kommunikáció berendezések stb. | 4 % |
II. | Gyári felszerelések és termelő berendezések | 30 % vagy 50% |
III. | Szállító járművek (kivéve személygépkocsi) | 10 % |
IV. | Számítógépek, külső kiegészítők , szoftverhasználati jogok | 50 % |
V. | Személygépkocsi | 25 % |
VI. | Egyéb eszközök | 15 % |
1998 óta alternatív társasági adóformák is bevezetésre kerültek, ezek nem jövedelemalapú adók, hanem bizonyos költségnemekhez kapcsolható kiadásalapú adók, pl.:
• 10 százalékos adó terheli a reprezentációs költségeket, szponzorálásokat és az adományokat, cégautós kiadásokat
• 15 százalékos vagy 12 százalékos adó terhel bizonyos szociális juttatásokat, kiegészítő biztosításokat
Bulgáriában az osztalékok kifizetésére kivetett 7 százalékos forrásadó van érvényben, mind a külföldi, mind a helyi természetes személyekre nézve. Adómentességet élveznek azok az EU tagországból származó külföldi részvényesek, amelyek a következő feltételeknek is eleget tesznek: a származó országban is hasonló adónem alanyai, legalább a részvények 20 százalékát birtokolják egy helyi társaságban és a részesedésüket legalább egy évvel az osztalékfizetés előtt szerezték egy engedélyezett - bolgár vagy EU tagországi - tőzsdén. Bulgária a kettős adózás elkerülése érdekében számos országgal kötött egyezményeket.
Általános forgalmi adó (áfa)
Az EU előírásainak megfelelő áfa-rendelkezések Bulgáriában 1994-ben kerültek bevezetésre. Az áfakulcs 20 százalékos, és az összes forgalomba kerülő javakat és szolgáltatásokat terheli (importáltakat is). Létezik a 0 százalékos adókulcs is, pl. bizonyos javak és szolgáltatások exportálása (nemzetközi szállítmányozás, meghatározott kommunikációs szolgáltatások), csökkentett munkaképességű személyek általi gépjármű-behozatal estén, ha az adó mértéke nem éri el a 900 US dollárt.
Kovács Róbert
NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet