Járulékszabályok 2007-ben

Megosztás Tetszik

Biztosítási kötelezettség 

2007. január elsejétől a minimálbér 65 500 Ft-ra emelkedett, megbízási vagy más egyéb – munkavégzésre irányuló – jogviszony esetén ennek 30 százalékáig, azaz 19 650 Ft-ig élvezhetjük a járulékmentességet.
Új elem a biztosítási rendszerben, hogy a biztosítás kiterjed a továbbiakban a mezőgazdasági őstermelőre is. Ez alól is vannak azonban kivételek (kiskorú őstermelő, egyéb jogcímen biztosított, saját jogú nyugdíjas, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas). 

A mezőgazdasági őstermelő januártól – főszabály szerint – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot. Az éves szinten 7 millió forintot meg nem haladó bevételt elérő mezőgazdasági őstermelők azonban máshogyan fizetnek. Az ő esetükben az őstermelői bevétel 20 százaléka lesz a járulékalap, és ez után fizetnek 21 százalék nyugdíj- és 4 százalék (természetbeni) egészségbiztosítási járulékot. Ebbe az értékhatárba nem számít bele a nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás. Aki csak mint őstermelő biztosított, annak mindenképpen vigyáznia kell arra, hogy az értékesítési betétlapját érvényesítse, mert ellenkező esetben biztosítása szünetel. 

A társadalombiztosítási járulék 

Tavaly  szeptember elsejétől a foglalkoztatót terhelő 29 százalék tb-járulék ugyan változatlan maradt, azonban a megoszlása tovább bomlott a korábbi kettő (18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék plusz 11 százalékos egészségbiztosítási járulék) helyett három részre: változatlan maradt a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke, a 11 százalék viszont kettébomlott 7 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékra, illetve 4 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékra. Január 1-től pedig további változás ebben a körben, hogy a 18 százalékos nyugdíjbiztosítás 21-re nőtt, ezzel együtt viszont az egészségbiztosítás 11 százaléka 8-ra csökkent (5 százalék természetbeni plusz 3 százalék pénzbeni megoszlásban). 

A munkavállalónál ugyanígy megoszlik az egyéni járulékfizetés pénzbeni és nem pénzbeni részre. Erre azért került sor, mivel az ideológia szerint az előbbi rész fedezi a táppénzzel, a pénzbeni kiadásokkal kapcsolatos költségeket, a természetbeni rész pedig az orvosi, kórházi, baleseti ellátással kapcsolatos egészségügyi kiadásokat. Ezek alapján a dolgozótól 2006. szeptember elsejétől az eddigi 4 százalék helyett 6 százalékos (4 százalék természetbeni plusz 2 százalék pénzbeni) egészségbiztosítási járulékot kellett levonni.2007. január elsejétől ez a 6 is 7 százalékra (4+3) emelkedett. 

Az úgynevezett többes jogviszony esetén az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja, ha van legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, akkor csak a ténylegesen kapott összeg, vállalkozói kivét, egyszóval csak a valódi jövedelem után kell, hogy fizessen. De ha van tényleges jövedelem, akkor erre a teljes járulékot meg kell fizetnie. Egyedül a pénzbeni hozzájárulást úszhatja meg, ha megvan a heti legalább 36 óra, ami a különböző jogviszonyok összevonásával is keletkezhet. 

Korkedvezmény-biztosítási járulék 

A korkedvezmény-biztosítási járulék egy teljesen új járulékfajta, amelyet 2007. január elsejétől vezettek be. Ezt az a foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozó fizeti, aki a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben alkalmaz biztosítottat, illetve ilyen munkakörben tevékenykedik. Alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékéval, mértéke 13 százalék. Ezt azonban nem azonnal, hanem csak fokozatosan kell fizetni. Azaz 2007-ben még nem (100 százalékát idén a költségvetés átvállalja), évente azonban növekvő mértékű, 25, 50, 75, és 100 százalékos részét kell megtéríteniük. 

Minimum járulékalap 

A minimum havi járulékalap idén 131 000 forintra emelkedett. Természetesen továbbra is van arra lehetőség, hogy a járulékot a valódi, tényleges jövedelem fizessük meg, akkor is, ha az kevesebb, mint a járulékminimum. Ezt a foglalkoztató mindig a havi bevallásában köteles bejelenteni a tényleges jövedelem feltüntetésével. Amennyiben a foglalkoztató nem él a bejelentési jogával, és a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, akkor a többletfizetést a foglalkoztatónak kell állnia. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló (eva) törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó is a minimum járulékalap után köteles megfizetni a járulékokat. Természetesen neki is joga van arra, hogy a bevallásában a tényleges jövedelmét tüntesse fel, ha az kevesebb, mint a minimum járulékalap. Azonban akkor is legalább a minimálbér alapján kell a járulékait megfizetnie. 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékfizetése 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó (azaz a nyugdíjas) január elsejétől 16 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. 2007. április elsejétől azonban új változás, hogy ez a 16, 9 százalékra csökken, azonban helyette belép ettől az időponttól 8,5 százalékos nyugdíjjárulék. Természetesen ők is csak a tényleges vállalkozói kivét, vagy tagi jövedelem után kötelesek csak fizetni.
Nem biztosított magánszemély járulékfizetése Az a belföldi magánszemély, aki nem valamilyen jogcímen nem biztosított, és egyes ellátásra jogosultként sem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, január elsejétől 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni a minimálbér után.

Tippek, ötletek 

Lehetőségünk van arra, hogy külön törvényben foglaltak alapján foglalkoztassunk biztosítottakat, akikre járulékkedvezményt vehetünk igénybe, ilyenek lehetnek például a START-kártyával rendelkezők.
Nagyon fontos, hogy a jogszabály a járulékalap minimumának szükségszerűségét csak a biztosítottra és az alkalmazottra terjesztette ki, tehát ebből következően a megbízási jogviszonyban a minimum járulékalap használata nincs elrendelve, azaz ilyen esetben a tényleges megbízási díj alapján kell a járulékokat megfizetni.

Nagyon fontos figyelnünk arra, hogy 2007. április elsejétől megszűnik az eltartott hozzátartozók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Ez azt jelenti, hogy ettől a naptól fogva csak akkor illeti meg őket az egészségügyi ellátás, ha megfizetik a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (alapja az egy főre jutó havi jövedelem).

Dr. Vágyi Ferenc Róbert
MOKLASZ alelnök