Tiszta embernek hitték, milliárdokat csalt el

Megosztás Tetszik

Beismerő vallomást tett Uli Hoeness, a Bayern München német labdarúgó egyesület elnöke hétfőn a müncheni tartományi bíróságon adóelkerülés vádja miatt indult büntetőperének első tárgyalási napján.

A sportvezető a vád szerint nem fizetett meg tőzsdei ügyleteken elért nyeresége után összesen 3,5 millió euró adót. Uli Honess azonban a vallomása és ügyvédje nyilatkozata alapján további 15 millió euró adó megfizetését is elkerülte, így összesen 18,5 millió euró (több mint 5,7 milliárd forint) értékben követett el adócsalást.

A Bayern München elnöke vallomásában hangsúlyozta, hogy megbánta tettét és az ügy valamennyi részletét fel akarja tárni, ezért az összes vonatkozó iratot benyújtotta a bíróságnak és az illetékes hatóságoknak.

Az ügyészség hétrendbeli adókerüléssel vádolta meg a sportvezetőt, amiért 2003-tól 2009-ig nem tüntetette fel az adóbevallásában a tőzsdei ügyletekből származó bevételt.

A per tárgyalására négy napot tűztek ki, ítéletet csütörtökön hirdethetnek, de az is előfordulhat, hogy elhúzódik a tárgyalás. A vádlottnak valószínűleg kamatostul meg kell fizetnie az elmaradt adót, jelentős összegű pénzbüntetést kap, és mindemellett akár letöltendő börtönbüntetésre is ítélhetik. 

Uli Hoeness egy svájci bankszámlán keresztül, a német adóhatóság előtt eltitkolva bonyolította le ügyleteit. Vallomásában elmondta, hogy évekig hatalmas összegekkel tőzsdézett, és mindent együttvéve ugyan veszteséggel hagyott fel ezzel a tevékenységgel, de az időközben keletkezett nyereség után meg kellett volna fizetnie az adót. 

"Elkövetettem a terhemre rótt adózási bűncselekményeket, más szóval adókerülést követtem el. Nem változtat a helyzeten, hogy feljelentettem magam, amivel a büntetőjogi eljárást akartam elkerülni" - mondta a 62 éves sportvezető.

Uli Hoeness 2013 januárjában tett önfeljelentést, szakértők szerint annak hatására, hogy 2012 végén a német törvényhozásban a baloldal ellenállása miatt elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Ez egy anonim eljárást irányzott elő, amelynek révén a pénzüket Svájcba menekítő németek különadó megfizetésével legalizálhatták volna eltitkolt megtakarításukat.

Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól. A lelepleződés veszélye pedig szinte állandósult, mert az utóbbi években számos eljárás indult adócsalás gyanúja miatt svájci bankok német ügyfeleire vonatkozó adatok alapján, főleg baloldali vezetésű tartományokban, amelyek adóellenőrei gyakran svájci bankoktól kiszivárogtatott - és a tartományi hatóságok által megvásárolt - ügyfél-adatbázisokból tájékozódnak.

Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról, és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében nem fogadták el az önfeljelentést. Sajtóbeszámolók szerint tavaly márciusban őrizetbe is vették, házkutatást tartottak otthonában és az előzetes letartóztatását elrendelő határozatot végül azzal a feltétellel helyezték hatályon kívül, hogy hetente kétszer jelentkezik a hatóságoknál, és egymillió eurós nagyságrendű kauciót tesz le.

A Bayern München elnöke ellen végül júliusban emeltek vádat, a labdarúgó egyesület éléről azonban ezután sem kellett távoznia.i Hoeness a német közélet népszerű alakja volt, társaságát politikusok is keresték. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt. "Tudom, hogy hülyeség, de én mégis befizetem az adómat az utolsó centig" - mondta egy 2005-ben adott interjúban a legsikeresebb német labdarúgó klub elnöke, akit a becsületes munkával meggazdagodott menedzser mintapéldájaként ismert a német közvélemény egészen tavaly április 20-áig, amikor a Focus című hetilap megírta, hogy hónapokkal korábban önfeljelentést tett.