Adókövetkezményei lehetnek, ha így teremti elő a pénzt!

Megosztás Tetszik

Már sokan hallottak az internetalapú közösségi finanszírozásról, a Crowdfunding-ról, amelynél egyébként szja, tao, áfa és illeték-fizetési kötelezettség is felmerülhet. A legnagyobb Crowdfunding-oldalak közé tartozik a Kickstarter és az Indiegogo, Magyarországon a Creative Selector – írja blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz az RSM Hungary adómenedzsere.

Ezeken a közösségi finanszírozást működtető internetes oldalakon keresztül magánszemély(ek), vállalkozás(o)k, illetve más szervezet(ek) (Támogatott) elérni kívánt céljai/projektjei részére gyűjt pénzt, vagyis bevételük keletkezik. A támogatást a Támogatók ingyenesen, vagy bizonyos ellenszolgáltatásért cserébe adják.

A tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás kialakítását illetően az Európai Unió is gyerekcipőben jár, Magyarországon pedig még egyáltalán nincs szabályozva a pénzgyűjtésnek ezen új formája. A szabályozást nehezíti, hogy a közösségi finanszírozásnak több válfaja is van és azok teljesen eltérően működnek.

A finanszírozási formák jellegére tekintettel a szakirodalmak a Crowdfunding-nak négy típusát különítik el:

• Adomány típusú: a Támogató nem kap ellenszolgáltatást / nonprofit jelleg.
• Jutalom típusú: a Támogató leggyakrabban csupán egy csekély ajándékot kap a szponzorációért / nonprofit jelleg.
• Hitel típusú: a hitelen felül előre meghatározott kamatot is visszakap a finanszírozó / üzleti jelleg
• Részvény típusú: értékpapírban megtestesülő tulajdonjogot szerez a „Támogató”. A hozam kifizetése osztalék vagy árfolyamnyereség formájában történik / üzleti jelleg.

A különböző közösségi finanszírozási lehetőségek adójogi szempontból történő minősítése fajtánként eltérő lehet. Látható továbbá az is, hogy banki és tőkepiaci finanszírozási formákra nagyban hasonlítanak ezek a konstrukciók, így hazai viszonylatban az MNB felé történő bejelentés, illetve engedélyeztetés is megjelenhet a közösségi finanszírozásban közreműködő oldalakat üzemeltetők részéről, ami szintén kihathat a kapcsolódó adókötelezettségekre.

Az egyes közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó adókötelezettség meghatározása minden esetben részletes elemzést igényel, az alábbi tényezőket pedig feltétlenül figyelembe kell venni:

• Ki a támogatott (magánszemély, gazdasági társaság, nonprofit szervezet), illetősége (belföldi, EU-n belüli, 3. ország)?
• Ki a támogató (magánszemély, vagy cég), illetősége (belföldi, EU-n belüli, 3. ország)?
• A finanszírozási forma jellege alapján üzleti, vagy nonprofit?

A felmerült tényezők együttes hatásaként ajándékozási illeték, személyi jövedelemadó (szja), társasági adó (tao), általános forgalmi adó (áfa) fizetési kötelezettség is megjelenhet. A variációk száma elég magas, továbbá csak a konkrét gyűjtés lényegi pontjainak meghatározását és kielemzését követően lehet egyértelműen állást foglalni a gyűjtésben résztvevő szereplők adózását illetően.

Ezért csak egy-egy példával szeretnénk ízelítőt adni az egyes felmerülő adóztatási kérdésekből.

Illeték
Ha belföldi illetőségű magánszemély a támogatott és a támogató is, továbbá semmiféle ellenszolgáltatás nem jár a támogatásért, akkor szja helyett  18 százalékos ajándékozási illetékfizetési kötelezettség merülhet fel a Támogatott személynél a Támogatótól kapott éves 150 ezer forint feletti támogatás esetén. Az értékhatárt támogatónként elkülönülten kell nézni.

Személyi jövedelemadó (szja)
Szja szempontjából elsődlegesen azt kell nézni, hogy csak a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott pénzösszeg, egyéb vagyoni érték adómentes. Ez az adómentesség azonban nem alkalmazható, ha a juttatás a magánszemély által végzett valamilyen tevékenységre, vagyonértékesítésre tekintettel történik, azaz a pénzmozgás mögött nem ingyenesség van, hanem a támogató a pénzéért cserébe már valamilyen vagyoni ellenszolgáltatást vár. Ilyenkor annak már nincs jelentősége, hogy a támogató cég, vagy valamilyen szervezet. 2016. évben 16 százalékos szja-t kell megfizetni, 2016-tól pedig 15 százalékos lesz az szja mértéke.

Társasági adó (tao)
Ha magyarországi székhelyű  gazdasági társaság a támogatott, akkor a támogatás összege bevételnek számít, ami növeli a gazdasági társaság eredményét, tehát társasági adófizetéssel kell számolni. Egy magyarországi alapítvány, közalapítvány, egyesület esetében viszont az adomány jellegű támogatáshoz nem fog adókötelezettség kapcsolódni. Cégek támogatása esetén, ha a támogató maga is cég, a támogatással összefüggésben figyelnie kell a vonatkozó törvényi előírások betartására, hogy a juttatás ne eredményezzen plusz adófizetési kötelezettséget.

Általános forgalmi adó (áfa)
Az áfa fizetés szempontjából annak van jelentősége, hogy üzleti céllal és ellenszolgáltatás fejében történik-e a pénzátadás. Ha a támogatásért cserébe a támogatónak nem jár semmilyen termék, vagy a támogatás valaminek az ellenértéke, úgy az adomány nem áfa köteles. Ha viszont üzleti célú kampányról beszélünk és ellenszolgáltatás is jár a támogatásért cserébe, akkor áfa fizetési kötelezettség is felmerülhet a támogatott magánszemély, vagy gazdasági társaság vonatkozásában. Természetesen itt a teljesítés szempontjából nem mindegy, hogy hol van a támogató illetősége.

A Crowdfunding weboldalak nem ingyenesen biztosítják a finanszírozás lehetőségét, tehát a kapcsolódó szolgáltatás adókötelezettségét is az általános szabályok szerint kell megítélni.

Látható tehát, hogy adózási szempontból egy adott projekt közösségi finanszírozása részletes, mindenre kiterjedő elemzést kíván, mert ennek elmaradása, illetve nem megfelelő szakmai hozzáértés nélkül könnyen előfordulhat, hogy az érintettek (értve ez alatt mind a támogatót, mind a támogatottat és a Crowdfunding oldal üzemeltetőt is) esetében később komoly következményekkel kell számolni – figyelmeztet az RSM Hungary blogja.