Kúriai határozat színlelt szerződés ügyében

Megosztás Tetszik

A peres felek között létrejött megbízási szerződés alapján az alperes a felperesnek üzletviteli tanácsadás címén 276 098 000 forintot számlázott, felperes a számlákat kiegyenlítette, az ügyben a Kúria határozott.

A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 276 098 000 forintot és ennek kamatait. Megállapította, hogy a megbízási szerződés színlelt volt, nem a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítésére irányult, az alperes nem a felperesnek, mint értékpapír-, állampapír-tulajdonosnak nyújtott szaktanácsadást. Kiemelte, hogy az alperes nem bizonyította a színlelt szerződés által leplezett szerződés létrejöttét, tartalmát.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A szerződés színleltségét nem vizsgálta, mivel e körben jogszabálysértésre az alperes nem hivatkozott. A Kúria ítéletében rámutatott arra, hogy a leplezett szerződés létrejöttére vonatkozó tényállítási és bizonyítási kötelezettség az alperest terhelte. Az alperesnek kellett előadnia és bizonyítania, hogy milyen szerződés jött létre, milyen tartalommal, milyen szolgáltatás, ellenszolgáltatás kikötése mellett, és azt, hogy a kapott díj e szerződés teljesítéseként került hozzá.

A bíróság helyesen tájékoztatta az alperest a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és helyesen értékelte terhére a bizonyítás sikertelenségét. Az alperes nem bizonyította a leplezett szerződés létrejöttét, tartalmát, ezért ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt, a kifizetés jogalap nélkül történt a részére, amelyet köteles visszatéríteni (Pfv.V.20.465/2020/7. számú ügyben hozott egyedi határozat).