Vége a jó világnak: kiutálná Anglia a közép-kelet-európai munkásokat?

Megosztás Tetszik

Új alapokra kell helyezni a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül, mivel a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező hatalmas tömeg megmutatta, hogy a jelenlegi szabályozás rossz – írta a szerdai Financial Timesban David Cameron. A konzervatív párti brit kormányfő egyben jelentős szigorításokat is bejelentett a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában.

„Monumentális hibának” nevezte Cameron a londoni gazdasági napilap kommentárrovatában megjelent cikkében, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az EU 2004-es keleti bővítése után. A bővítés nyomán ugyanis olyan mértékű migráció indult meg, amilyent Európa háborús időket leszámítva még nem tapasztalt, és csak Nagy-Britanniában jelenleg 1 millió közép- és kelet-európai EU-állampolgár él – írta a brit miniszterelnök.

Cameron közölte: osztja azok aggodalmait, akik tartanak a román és a bolgár munkavállalók beáramlásának hatásaitól, miután január 1-jén lejár a két országgal szemben Nagy-Britannia által érvényesített hétévi átmeneti korlátozás.

A brit kormány mindezek alapján úgy döntött, hogy módosítja a szabályozást. Ennek keretében a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lesz, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak.

Az újonnan érkező uniós álláskeresők lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal. Ha pedig nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor „eltávolítják” őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába, hacsak nem tudják bizonyítani újbóli beutazásuk indokoltságát, például azt, hogy van állásuk – áll Cameron cikkében.

A kormányfő közölte, hogy a kormány azokra a brit munkáltatókra is "lecsap", akik a minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-alkalmazottakat. Ezek a vállalkozók minden egyes alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font (hétmillió forint) bírságot lesznek kötelesek fizetni; ez a jelenleg kiszabható pénzbüntetés négyszerese.

Cameron szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő szabad áramlásának mai rendszere „óriási népvándorlást” indított el, amelyet a hatalmas jövedelmi különbségek okoznak. Ez tehetséges munkavállalóktól fosztja meg azokat az országokat is, amelyeknek pedig szükségük lenne arra, hogy a „legjobb embereiket” otthon tartsák.

Ennek alapján itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. Nagy-Britannia éppen ezért együttműködést kezd több más EU-tagállammal annak érdekében, hogy „ésszerűbb alapokra” lehessen visszaállítani a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját – írta a brit kormányfő. Cameron szerint olyan megállapodásra van szükség, amely lelassítja a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú vándorlás elkerülését.

Ezt több módon el lehet érni. Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorolás - írta a Financial Timesban a brit miniszterelnök.

Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós társállamokból érkezők bevándorlásának szabályozása. A minap még az ellenzéki brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb veterán politikusa, Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter is „látványos hibának” minősítette, hogy a Labour vezette korabeli brit kormány az EU-szabályok által lehetővé tett átmeneti korlátozások nélkül beengedte Nagy-Britanniába a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok munkavállalóit a 2004-es EU-bővítés után.

„Sajnálatos túlreagálásnak” nevezte a brit kormányfő által a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítására bejelentett terveket Andor László. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: az Európai Bizottság mindig tényekre alapozott vitát szorgalmaz a munkaerő-áramlás ügyében. Hozzátette: az unió nem bevándorlásról, hanem a munkavállalók szabad mozgásáról beszél, amely minden tagországra érvényes, az új uniós tagokra pedig csak átmeneti időszakok után. Ennek szabályozását az EU-tagállamok együtt dolgozták ki, beleértve Nagy-Britanniát. Ha elkezdjük lebontani az egységes piac egyes szabályait, akkor mások más ötletekkel állhatnak elő, és akkor csúszós lejtőn találjuk magunkat – fogalmazott Andor László.

Az uniós biztos szerint a brit közvéleménnyel nem ismertették a teljes igazságot a munkaerő-áramlással kapcsolatban. Cameron szerdai cikkében összekapcsolja az EU-bővítést és a migránsok számát, jóllehet köztudott, hogy a Nagy-Britanniában letelepülők hozzávetőleg kétharmada nem európai országokból érkezik. Mindemellett sokkal többen mennek Nagy-Britanniába például Olaszországból és Spanyolországból, mint Romániából vagy Bulgáriából – tette hozzá.

Véleménye szerint a valóság pontosabb bemutatására lenne szükség, nem olyan nyomás alatt, és nem olyan hisztériával, ahogy az néha az Egyesült Királyságban történik. Tény, hogy például a Lengyelországból Nagy-Britanniába érkezők száma az elmúlt évtizedben sokkal magasabb volt a vártnál, ez azonban nem okozott kárt, sőt, hozzájárult a brit gazdaság növekedéséhez, és javította növekedési potenciálját is.