Ingatlan ingyenes átadása – hogy adózik a kapcsolt vállalkozás?

Megosztás Tetszik

Átadható-e térítés nélkül a hozzáépített ingatlan egy kapcsolt vállalkozásnak? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Nonprofit kft. bérel egy épületet, hozzáépít (üzemcsarnokot épít) az általa bérelt ingatlanon 15 éves bérleti szerződéssel. A bérleti időszak végén átadhatja-e térítés nélkül a csarnokot a bérbeadónak? Ezzel kapcsolatban milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terheli? A bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozás."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Felhívom szíves figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz.

Feltételezem a megadott adatokból, hogy az átadandó üzemcsarnok az átadás időpontjában is piaci értékkel fog bírni, így a kérdés valójában a kapcsolt vállalkozások közötti végleges eszközátadás adó/illetékhatásaira irányul.

Áfa:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 67. § (1) bekezdése szerint az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek (például kapcsolt vállalkozások) között történik, feltéve, hogy

› az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;

› az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.

A fentiektől függetlenül az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Az adó alapja az Áfa tv. 68. §-a szerint a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

Tao.:

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 18. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a)  csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya,

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A fenti adóalap-korrekciótól függetlenül a Tao. tv.  8. § (1) bekezdés d) pontja, illetve 3/A. melléklet 13. pontja értelmében növeli az adóalapot az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.

Illeték:

Az ingatlan ajándékozása főszabály szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a alapján illetékfizetési kötelezettség alá esik.