Aszálykárok: rosszul szántanak a gazdák, precíziós művelés kell

Megosztás Tetszik

A fajtaválaszték bővítését és a precíziós művelést ajánlotta a gazdák figyelmébe az aszálykárok megelőzéseként Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn Hajdúhadházon.

A Szárazságban is eredményesen című konferencián elhangzott, a gazdák nem fordítanak kellő figyelmet a szárazságtűrő növényfajták termesztésére. A klímakárt okozó talajművelési szokások közül Gyuricza Csaba kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban.

A NAIK főigazgatója szerint az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás. "Hosszú távon Magyarországon sem lesz más út" – jelentette ki.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a fórumon ugyanakkor úgy fogalmazott: "a legkorszerűbb technológia sem hoz áttörést, ha nincs elegendő víz". Szavai szerint a kormány meghozta az induláshoz elegendő intézkedéseket, és évi 17 milliárd forintot biztosít az öntözés fejlesztésére. A csaknem ötmillió hektár hazai szántónak jelenleg csak mintegy két százalékát öntözik a gazdák. Jakab István megítélése szerint az öntözött területek jelentős növelésére van szükség, amihez állandó víztározók kellenek, illetve rendbe kell tenni a csatornákat, a vízügyi műtárgyakat. Azt is fontosnak nevezte, hogy a meglévő vizeket "ne engedjék el" a területekről, "ahol rendelkezésre áll a felszíni víz, azt hasznosítani kell".

A MAGOSZ elnöke jelezte: a Nemzeti Földügyi Központ főosztályaként hamarosan létrejön egy öntözési központ, amely a bürokratikus akadályok leküzdésében is segíteni fogja az öntözni akaró gazdákat.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari elnöke azt szorgalmazta, hogy a Tiszából gravitációs úton biztosítsanak elegendő vizet a Keleti-főcsatorna térségében gazdálkodók ellátásához.