Adóelkerülési dokumentumok: enyhítették a kiszivárogtatók büntetését

Megosztás Tetszik

Enyhítette a luxembourgi fellebbviteli bíróság szerdán az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatókra kiszabott büntetést.

A három vádlott közül kettőt bűnösnek találtak, amiért több ezer dokumentumot szivárogtattak ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

Antoine Deltourt, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársát hat hónap felfüggesztett börtönre és 1500 euró megfizetésére ítélte a bíróság, volt kollégájára, Raphael Halet-ra pedig 1000 euró pénzbüntetést szabtak ki. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót azonban ismét minden vád alól felmentették.

Elsőfokú ítéletében a bíróság 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbírságot szabott ki az elsőrendű vádlottakra.

„Az egyetlen kielégítő ítélet a felmentés lett volna” – mondta Deltour a tárgyalást követően.

A bíróság épülete előtt számos civil szervezet tüntetett a tárgyalás alatt, olyan szabályozást sürgettek, amely hasonló esetekben a kiszivárogtatókat védi.
Nemrégiben Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos is támogatásáról biztosította az ügy vádlottjait.

„Úgy vélem, sokaknak hasznára volt, hogy elmondták, amit tudtak” – mondta.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok – például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank – számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.
Sajtóhírek szerint nagyjából 200 ezren írták alá korábban azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították a kiszivárogtatókat, akik felmentésüket kérték.

Szeptemberben több mint száz európai parlamenti képviselő tiltakozott az eljárás ellen.

Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt teremt a vállalatok között.