A beszámoló elfogadása, letétbe helyezése, közzététele, a társasági adó bevallása a veszélyhelyzet alatt

Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

2021.04.23., 06:15 Frissítve: 2021.04.22., 20:42 121

Tetszik

A veszélyhelyzet miatt számos vállalkozás tanácstalan, hogyan lehet a számviteli beszámolót elfogadni, közzétenni, letétbe helyezni, illetve, hogy változik-e a társasági adóbevallás benyújtásnak időpontja.

A JOGI SZEMÉLYEK 2020. ÉVI BESZÁMOLÓJÁNAK ELFOGADÁSA, DÖNTÉS AZ OSZTALÉKRÓL

A kormány 2020. november 16-án tette közzé a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló – a 608/2020. kormányrendelettel módosított 502/2020. kormányrendeletet (R.), amely szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személyeknek a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.), illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

A Ptk. szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló (beszámoló) jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés a gazdasági társaságok legfőbb szervének, egyesülésnél a taggyűlésnek, szövetkezetnél a közgyűlésnek az egyesületnél a közgyűlésnek, alapítványnál az alapítónak, több alapító esetén az alapítók gyűlésének; ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, akkor az alapító által az alapító okiratban kijelölt személynek vagy szervnek, kijelölés hiányában a kuratóriumnak (jóváhagyásra jogosult) a hatásköre.

A Ptk. szerint a legfőbb szerv a közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagok gyűlése, a korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, a részvénytársaságnál a közgyűlés, egyesülés esetében a taggyűlés, szövetkezet esetében a közgyűlés.

Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja.

Az ügyvédi iroda döntéshozó szerve a taggyűlés, egyszemélyes ügyvédi iroda esetében az egyedüli tag.

A döntéshozatal módja veszélyhelyzet alatt

1. Elektronikus eszköz igénybevétellel. vagy ülés nélkül történő határozathozatal

Az R. előírása szerint a veszélyhelyzet alatt a jogi személyek döntéshozó szervének

a) az ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy

b) határozathozatalra – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet.

Az a) és b) pontban vázolt megoldás akkor is járható, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem vagy az R.-ben foglaltaktól eltérően rendelkezik. A Ptk. lehetővé teszi, hogy a döntéshozó szerv határozatot ülés tartása nélkül hozzon.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a fenti eljárások mikor alkalmazhatók, továbbá milyen esetekben dönthet az ügyvezetés, illetve milyen szabályok vonatkoznak a nyilvánosan működő részvénytársaságokra!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.