Újdonságok a 2013-as áfaváltozások között

Megosztás Tetszik

Kezdjük először azokkal, amelyek nem igazán tekinthetők ilyennek. Aki nyomon követi az uniós szinten elhatározott irányelvi változásokat, vagy netán olvasta a témába vágó cikkeinket („Áfa: milyen változás várható még 2013-ban?” és „Áfa 2013: lehetnek még meglepetések”), annak számára a múlt hét végén benyújtott őszi adósaláta-csomag áfa-része nem okoz összességében hatalmas meglepetést.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) érintő módosítások ugyanis jelentős részben a 2013-tól esedékes jogharmonizációs kötelezettségeknek tesznek eleget. Ezek részleteire most nem térnénk ki, nemcsak a korábban említett oknál fogva, hanem azért is, mert a parlamenti tárgyalás során minden bizonnyal továbbfinomodnak majd.

Most legyen elég emlékeztetőül a témakörök távirati felsorolása: a közlekedési eszközök bérbeadásának teljesítési helyére vonatkozó különös szabályok bővítése, a határon átnyúló közösségi ügyleteknél speciális teljesítési szabályok bevezetése és ehhez egyéb kötelezettségek társítása (például: összesítő nyilatkozat tétele, számlázás), az adóalap forintosítására új árfolyam-meghatározási módszer felkínálása, s végül, de nem utolsó sorban a számlázási szabályok átfogó újraszabályozása, ami két, látszólag egymásnak ellentmondó követelménynek kíván egyidejűleg megfelelni, úgy mint az egyszerűsítésnek és liberalizálásnak kivált az elektronikus számlázás területén, valamint az adócsalás elleni küzdelemnek.

Most azonban inkább azokat a módosítási elképzeléseket vesszük picit hosszabban szemügyre, amelyek a fentiekhez képest valóban újdonságot hordoznak, tartva persze magunkat ahhoz, hogy ezek is (át)alakulhatnak az országgyűlési szakaszban.
Az első ilyen a rendszerint jelentős ügyleti értéket képviselő üzletág-átruházás kedvezményezése oly módon, hogy az ügyletben érintett felek feltételesen ugyan, de mentesülnek a tranzakciót egyébként szükségképpen kísérő, pénzmozgással járó áfa meghitelezése alól. „Üzletág” alatt – a sajátlagos tartalmi meghatározás alapján – olyan szervezeti szempontból független egységet kell érteni, amely a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Az átruházónak nem kell fizetendő áfa-t megállapítania, a szerzőnek pedig áthárított áfa hiányában nem kell azt levonási jogként az adóhatósággal szemben érvényesítenie. A speciálisan erre az esetkörre előírt többletfeltételek azt hivatottak biztosítani, hogy ez a fajta mentesség valóban csak likviditási kedvezményt jelentsen, vagyis abból egyéb előny (értsd: effektív áfa-teher csökkenés) ne származzon.
Az előzőhöz hasonló kedvezményt irányoz elő az Áfa tv. módosítása a köztestületek átalakulására is, ha az egyrészt jogszabályon alapul, másrészt tartalmában jogutódlásnak számít. Ez a megfogalmazás azt sejteti, hogy a jogutódlás formális kimondása nem bizonyosság, így esetenként az érintett feleknek, illetve a hatóságoknak (jogvitában végső soron a bíróságnak) kell mérlegelnie annak tartalmi megvalósulását.
Egyelőre a sertéságazat piaci szereplőinek nem kell tartaniuk a fordított adózás bevezetésétől, hiszen ez nem szerepel az Áfa tv. módosításai között, viszont ha már itt tartunk, említsük meg a fordított adózást érintő, első pillantásra aprónak tűnő változtatást, amelynek hatása azonban fontos lehet, különösen, ha a napjainkat olyannyira  jellemző csődökre és felszámolásokra gondolunk. Nevezetesen, már ma is ez az adóztatási mód érvényesül adós és hitelező között akkor, ha a dologi biztosítékként – például zálogba – lekötött terméket lejárt követelés kielégítése érdekében értékesíteni kell. Az egyéb feltételek változatlansága mellett ez a kör kiegészül 2013-tól egy további láncszemmel, jelesül az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személlyel.
Abban az esetben, ha a gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó közszolgáltató külön térítési díj ellenében biztosítja az étkeztetést, ez a jövő évtől kezdve már nem lesz adómentes, hanem az általános szabályok szerint adóköteles szolgáltatás. Hasonló megoldás lép be tehát, mint ami 2008 tavaszától például a közoktatásban vagy a szociális ellátásban már működik.
2013-ban az Európai Unió új taggal bővül, a Horvát Köztársasággal. Igaz, ez az esemény nem január 1-jén, hanem csak július 1-jén következik be. Minthogy olyan új leendő tagállamról van szó, amely hazánkkal szomszédos, s amellyel ráadásul viszonylag szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tartunk fenn, ezért sokak számára fontos lehet majd azoknak az átmeneti előírásoknak az ismerete, amelyek a csatlakozási határnappal összefüggő, elsősorban a termékimporttal kapcsolatosan folyamatban levő eljárásokat és függő helyzeteket rendezik.
Ízelítőül most ennyi. Mindezekre és a korábban ismertetettekre részletesen újfent már az elfogadott törvényszöveg ismeretében térünk vissza.

dr. Csobánczy Péter