hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szükséges adatok, dokumentumok, igazolások közösségi értékesítésnél

  • adozona.hu

Közösségi ügyleteknél melyek azok a dokumentumok, amelyeket egy új vevő (vállalkozás) esetében az első értékesítéskor, s melyek, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? A sokakat érintő olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles szakértő válaszolt.

A Közösségen belüli értékesítés szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) tartalmazza.

Főszabály szerint [89. § (1)] „Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek”.

Tehát, ha a vevő rendelkezik közösségi adószámmal és a termék igazoltan elhagyta Magyarország területét, abban az esetben Közösségen belüli értékesítésről beszélünk és a termék áfamentesen kiszámlázható. Ha a vevő úgynevezett áfaalany, akkor már a fenti állítás igaz, azaz ilyenkor nem választhat a szabályok értelmében, kötelező a közösségi adóelszámolás, feltéve, hogy a teljesítési hely szabálya ezt rendeli.

Az adózónak az adó megállapítására egyértelműen alkalmas adónyilvántartással kell rendelkeznie. Ez egyébként végig kíséri az hozzáadott érték adót. Erről az áfatörvény XI. fejezete rendelkezik. A törvény csak egy keretet ad a cégeknek, részletes szabályokat nem sorol fel a bizonylatok és nyilvántartásokkal kapcsolatban.

Ennél részletesebb rendelkezés sem az áfatörvényben, sem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben nem található a nyilvántartásokkal kapcsolatban. A számviteli politikának nem része a bizonylatkezelési szabályzat. A vállalkozásnak a saját bizonylati rendjét és bizonylati fegyelmét a számviteli törvény 165. §-a szerint kell meghatároznia és betartania.

Természetesen vannak olyan sarokpontok a bizonylati rendben, amelyeket általánosságban is meg lehet fogalmazni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből mindent megtudhat a közösségi értékesítésnél hitel érdemlő igazolásnak tekinthető dokumentumokról!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink