Öt kérdés és öt válasz a kompenzációs felár alkalmazásáról

Megosztás Tetszik

Cikkünk első részében a különleges jogállású, mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyok adózásának főbb szabályait tekintettük át, a folytatásban pedig néhány gyakorlati kérdést mutatunk be, természetesen a hozzájuk kapcsolódó válaszokkal együtt.

1.     Kompenzációs felárat egyéni vállalkozóként lehet-e alkalmazni? 

Azon egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, alkalmazhatja a kompenzációs rendszert, ha a feltételeknek megfelel, és erről a jogállásáról nem mond le. 

Az adózókat gyakran az bizonytalanítja el, hogy a felvásárlók téves tájékoztatása szerint csak őstermelő jogosult az említett különleges adózásra amiatt, hogy a felvásárlási jegyen az őstermelői igazolvány számát fel kell tüntetni. Holott az áfatörvény 202. § (3) bekezdése – ami a felvásárlási okirat kötelező tartalmi elemeit tartalmazza – nem sorolja fel az őstermelői igazolvány számát (a felvásárlási okiraton az áfatörvényben felsorolt adatokat kötelező szerepeltetni; ezeken túl bármely olyan adat feltüntethető, amely bármelyik fél számára fontos lehet, illetve más jogszabály előírása alapján szükséges lehet). Az áfatörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a különleges jogállású adóalany csak őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalany lehet és egyéni vállalkozó nem. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben kitérünk egyebek egyebek között az alanyi mentesség értékhatárára, az online számlajelentési kötelezettségre és a felvásárlás dokumentációjára.

Cikkünk első részét itt olvashatja el!