Sokat kockáztatnak a vállalkozások: már ezt is nézi a NAV a neten

Megosztás Tetszik

Idén már a nyilvános online adatokat is felhasználja a kockázati kérdőívet (KOCKERD) kitöltő vállalkozások ellenőrzéséhez és a vizsgálati célpontok kiválasztásakor az adóhatóság – hívja fel a figyelmet a MAZARS. A kérdőív kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a nyomtatványok információtartalmának helyszíni ellenőrzése is várható. Kiemelt figyelemre számíthatnak azon cégek, melyek székhelye és/vagy illetékessége gyakorta változik, illetve a cím nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódik.

A legjellemzőbb csalási struktúrák feltárását, valamint az ezekben érintett adózók azonosítását tűzte ki célul az idei évre a NAV, de az adóhatóság az adóminimalizálók körét, és a szervezett csalásban résztvevő, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozásokat is nagyon szeretné beazonosítani – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából. 2014-ben külön vizsgálati pontot képez a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése. Ezzel a NAV szeretné megakadályozni a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését. Speciálisan a csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.

A kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdőívek információtartalmának helyszíni ellenőrzése is várható – mutat rá a MAZARS összefoglalója. Kiemelt figyelemre számíthatnak azon cégek, melyek székhelye és/vagy illetékessége gyakorta változik, illetve a cím nem létező, esetleg székhelyszolgáltatóhoz kapcsolódik. Az adóhatóságnak az is gyanús, ha a vállalkozás ügyvezetője, vagy cégértékesítés esetén vevője nem rendelkezik belföldi bejelentett lakcímmel, és csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok kerültek bejelentésre, illetve ahol az ügyvezető ténylegesen nem látja el a nevezett pozícióhoz tartozó feladatokat.

Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a NAV idén már a világhálón nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során. Ennek pedig kiemelt jelentősége lesz az internetes értékesítések ellenőrzési célpontjainak célzott kiválasztásában – mutat rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

Ebben az évben is fontos szerep jut az áfát érintő belföldi összesítő jelentések vizsgálatának a fiktív számlázás, körbetartozás, támogatási csalások elleni fellépés érdekében. Tavaly az ellenőrzések során megállapított adóhiány legjelentősebb hányada, 86,5 százalék is áfából származott, ami ezzel meghaladta a 2012 évi 83,6 százalékos arányt.

Társasági adó területén 2013-hoz hasonlóan idén is a figyelem középpontjában marad a kapcsolt vállalkozások közötti – különösen a pénzügyi műveleteket érintő – transzferár-képzés, illetve a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, illetve profit kimentése. Utóbbi esetében főleg azokat az eseteket vizsgálja az adóhatóság, amelyekben a hazai cégeknél veszteség keletkezett.

Emellett a nemzetközi vállalatcsoport-struktúrák esetleges agresszív adótervezésének alapos ellenőrzését sem hagyja ki a NAV, és idén ugyancsak kiemelten kezeli a beruházásnak minősülő tételek elszámolásának helytállóságát, illetve az adózás előtti eredményt rontó, indokolatlanul elszámolt költségek, ráfordítások témakörét is.

Fontos vizsgálati szempont lesz az egyes adókedvezmények igénybevételének és felhasználásának szabályszerűsége, beleértve a fejlesztési adókedvezményt, a látvány-csapatsportok támogatását, a kisvállalkozások adókedvezményét, és a befektetési adóalap-kedvezményt is.

A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán az adóhatóság kiemelt célja feltárni a szándékosan eltitkolt jövedelmeket, ezért vizsgálat várható, ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzfelvétel történik, azonban a vállalkozási célú felhasználás igazolása elmarad.

A NAV jobban figyel majd a jelentős kockázatot hordozó társaságok magánszemély tagjaira, és azokra az egyéni vállalkozókra, akik bevallásaikban magas bevételi szinthez magas költségszintet tüntetnek fel, jövedelem-minimalizálási célból.

Kifejezetten fontos vizsgálati területté válik a munkaerő-kölcsönzés és kiszervezés, ezzel párhuzamosan vizsgálatra kell számítani a foglalkoztatás elősegítésére irányuló támogatások és adókedvezmények igénybevételének jogszerűségére vonatkozóan.