adozona.hu
Küszöbön az adózási szabályok módosítása – A közteherviselés alapelvei
//adozona.hu/2027_es_adovaltozasok/Kuszobon_az_adozasi_szabalyok_modositasa__A_SBE194
Küszöbön az adózási szabályok módosítása – A közteherviselés alapelvei
Tetszik
Szakmai körökben és a közvéleményben egyaránt élénk vita övezi az adórendszer 2027. évi várható átalakításáról szóló híreket. Információk szerint a kormány október közepén nyújtja be a törvénymódosítási javaslatokat. Az ötletek, érvek közötti eligazodás érdekében cikkünkben összefoglaljuk a közteherviselés legfontosabb alapelveit.
– Minden természetes személynek, jogi személynek és más jogalanynak adó, járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, pótlék vagy más hasonló – az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli – rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség formájában, továbbá az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért illeték- vagy szolgáltatási díj-fizetési kötelezettség teljesítésével kell hozzájárulnia a közös szükségletek fedezetéhez.
– A közterheket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – forintban kell teljesíteni az állam részére, és kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben, más jogszabályban lehet előírni, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
– A természetes személy bármilyen jogviszonyban munkával megszerzett jövedelme után a központi költségvetés bevételét képező fizetési kötelezettséget – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat megillető kötelezettségeket – a jövedelem azonos arányában, annak összegétől függetlenül egységesen kell megállapítani.
– A munkával megszerzett jövedelem alapján teljesítendő fizetési kötelezettség megállapításakor a gyermekvállalás és -nevelés költségeit családi kedvezmény formájában kell figyelembe venni, gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani. Három- vagy több gyermek nevelése, gondozása esetén magasabb mértékű családi kedvezményt kell nyújtani, és a családi kedvezmény gyermekenkénti mértéke nem lehet alacsonyabb a megelőző költségvetési évre megállapított mértéknél.
Nem keletkezik fizetési kötelezettség a katasztrófa és veszélyhelyzetben a következmények elhárítása, mérséklése céljából, annak időtartama alatt a károsultaknak ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatás és átadott termék után.
További alapelveket rögzít az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) is. Eszerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. A szerződés, ügylet és más hasonló cselekmény nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha annak célja valódi tartalma szerint az adózást érintő jogszabályok rendelkezéseinek megkerülése. Kivételes szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a kivételes szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.
A személyi jövedelemadót érintően az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapelvek fejezete külön is rögzíti, hogy Magyarországon minden magánszemélynek, aki jövedelmet szerez, részt kell vállalnia a közterhek viselésében, továbbá, hogy a törvény alapvető célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása és csak kivételesen cél egyes társadalmi, gazdasági feladatok elősegítése az adóztatás révén.
A törvény alapelvei kifejezésre juttatják, hogy az általános adókötelezettséget befolyásoló eltérő szabályokkal, kedvezményekkel a jogalkotó nem önmagában az adó csökkentését engedi, hanem mindig valamilyen társadalmi (politikai), gazdasági (gazdaságpolitikai, pénzügypolitikai) törekvés megvalósulását kívánja elősegíteni. Ebből kiindulva minden eltérő szabály, kedvezmény alkalmazhatóságát a hozzá rendelt cél megvalósulásának függvényében lehet megítélni, mégpedig annak tényleges tartalmi összefüggései alapján.
Néhány hét múlva várható a törvénymódosítási javaslatok társadalmi egyeztetése. Érdemes lehet azokat a közteherviselés alapelveinek tükrében is észrevételezni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (1)
Surányi Imréné ezen Adózóna-cikke elég beszédes. Az egykori pénzügyminisztériumi vezető sem konkrét tervezett módosításokról ír, hanem úgy fogalmaz: „információk szerint” október közepén érkezhetnek a törvénymódosítási javaslatok, a társadalmi egyeztetést pedig csak néhány hét múlva várja. Vagyis még a minisztériumi szakmai világhoz évtizedeken át szorosan kötődő szakemberek előtt sem látszik, pontosan mit készít elő a jelenlegi pénzügyminisztériumi stáb.
Ez önmagában is sokat elmond a jogalkotás átláthatóságáról. Reméljük, hogy amikor végre előkerülnek a javaslatok, nem lesznek bennük komoly logikai, adórendszertani vagy kodifikációs hibák, és nem kizárólag a költségvetési bevételt érintő politikai döntésekkel foglalkoznak. Ideje lenne végre sorra venni azokat a pénzbe lényegében nem kerülő adótechnikai, adminisztrációs és jogalkalmazási problémákat is, amelyeket a szakma régóta jelez.
Különösen azért, mert ezek egy részénél eddig még érdemi válaszra sem futotta. Nemhogy szakmai álláspontot, ellenérvet vagy azt írták volna vissza, hogy „megvizsgáljuk”, hanem sok esetben még annyit sem, hogy „fapapucs”. Ha valóban készül egy átfogóbb 2027-es adócsomag, most lenne itt az alkalom arra, hogy a minisztérium ne csak új szabályokat gyártson, hanem a régi, régóta jelzett hibákat is kijavítsa. Ezt azonban a NER-ből átmentett minisztériumi stáb részéről elég nehéz elképzelni...