Módosult a SZÉP-kártya-rendelet, itt a felszolgálási díj szabályozása

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2024. évi 125. számában kihirdették – egyebek mellett – a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. kormányrendeletet (SZÉP-kártya-rendelet) módosító 384/2024. kormányrendeletet, megjelent továbbá a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 4/2024. NGM rendelet.

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 384/2024. kormányrendelet kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely

a) a kártyabirtokos számára kizárólag a SZÉP-kártya-rendelet 2. § (1) bekezdés szerinti, korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét,

b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.

A rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. NGM rendelet kimondja:

A rendelet alkalmazásában

» felszolgáló: az a közreműködő, aki a vendéglátó üzletben tartózkodó vendéget a fogyasztási helyén kiszolgálja;

» közreműködő: az a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló, aki a vendéglátási tevékenység valamely rész- vagy teljes folyamatában munkájával közvetlenül részt vesz.

» A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.

» Felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálás az a vendéglátásban alkalmazott kiszolgálás, amelynek során a vendég a fogyasztását a vendéglátó üzlet asztalánál ülve vagy az üzlettípus vagy esemény jellegéből adódóan állva, felszolgáló által számára felszolgálva fogyasztja el. Nem tekinthető felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásnak a kizárólag önkiszolgáló rendszer közbeiktatásával történő teljes körű kiszolgálás.

» A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke – a következő bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka.

» Az előző bekezdéstől eltérően azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka.

» A felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza.

» A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.

» A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – a jogszabályban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.

» A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia.

» Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, és hatályát veszti a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet.

Ugyanebben a közlönyben megjelent továbbá (többek között):

» a 383/2024. kormányrendelet egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról,

» a 385/2024. kormányrendelet egyes műszaki szabályozási tárgyú kormányrendeletek módosításáról,

» a 386/2024. kormányrendelet a veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. kormányrendelet módosításáról,

» a 17/2024. IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről.

A teljes közlönyt ITT olvashatja el.