Új áfakulcs 2024-től: ezekre figyeljenek!

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió Tanácsa 2022. április 5-én a tette közzé 2022/542. irányelvét a 2006/112/EK (a továbbiakban „héa-irányelv”) és az (EU) 2020/285 irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról (a továbbiakban „Irányelv”), mely különböző speciális szabályokat tartalmaz az ingatlanokkal, online jelenléttel, műalkotásokkal, valamint a tagállamok által alkalmazható héa-kulcsokkal kapcsolatban, írja közleményében a PwC Magyarország.

Az Irányelv nem titkolt célja a héa-rendszerek európai uniós és tagállami szinten történő modernizációja, a tagállamoknak nagyobb jogszabályalkotói rugalmasság biztosítása, továbbá olyan prioritások előtérbe helyezése, mint az egyenlő bánásmód alapelv érvényesülése és a tagállami héa-rendszerek harmonizációjának elősegítése.

Az Irányelv alapjaiban megváltoztatja a kedvezményes héa-kulcsok alkalmazhatóságát tagállami szinten, és lehetőséget biztosít azoknak – bizonyos feltételek fennállása esetén – az úgynevezett „szuperkedvezményes” héa-mértékek bevezetésére, tagállami szinten történő jogszabályba ültetésére. Az Irányelv kimondja, hogy a tagállamoknak joga van egy öt százaléknál alacsonyabb, valamint egy nulla százalékos héa-mértéknek a bevezetésére bizonyos termékek esetében. Az érintett javak listáját a héa-irányelv harmadik számú melléklete tartalmazza, és köztük olyan termékek szerepelnek, melyek elsősorban az alapvető szükségleti cikkek kategóriába sorolhatók (például élelmiszerek, gyógyszerek).

A fentiekre tekintettel – valamint az Irányelvvel és héa-irányelvvel összhangban – Magyarország is élni kíván a „szuperkedvezményes” áfamérték magyar jogszabályba történő integrálásával, ezáltal egy új áfakulcsot, vagyis a nulla százalékos áfamértéket vezetik be 2024. január 1-től a napilapokra.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ezirányú módosítása mögött meghúzódó indok világos és érthető. A demokratikus közélet elengedhetetlen eleme a friss és sokszínű információhoz történő hozzáférés a társadalom minden rétege számára, és ezt kívánja elősegíteni a referált törvény módosítása. A jogszabály módosítása és annak célja nyilvánvaló és támogatandó. Ugyanakkor a napilapok kereskedelmében részt vevő – akár végső fogyasztók, akár az ellátási láncon belül B2B relációban értékesítő – adózók mindennapi működésével összefüggésben a változás sok bizonytalanságot vetett fel, ezekkel kapcsolatban a PwC Magyarország Kft. szakértői megfogalmazták álláspontjukat és felhívták a figyelmet azokra a részletekre, melyek ismerete és követése kulcskérdés lehet az említett adózók jogszabályokkal összhangban történő átállására.

Czöndör Szabolcs, a PwC Magyarország „Közvetett adók” csoportjának menedzsere, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt főosztályvezetője az online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyok mindennapi működésében történt változást emeli ki a napilapokkal kereskedő adóalanyok esetében: „A nyugtakiállítás rendszere nemigen változik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója alapján a napilapok értékesítésekor az »E« jelű áfagyűjtőt kell alkalmazni az adóalanyoknak, hogy a jogkövetés érvényesüljön. Tekintettel arra, hogy az áfagyűjtők alkalmazása és kezelése minden pénztárgép esetében kötelező funkció, így az »E« áfagyűjtő használatához az adóalanyoknak a pénztárgép szoftverét nem szükséges fejleszteni.”

Farkas Gábor, a PwC Magyarország, valamint a PwC közép-kelet-európai régió indirekt adók csoportjának vezetője hangsúlyozta: „A valós-idejű számlaadat-szolgáltatás keretében az adóhatósággal közölt xml-fájl struktúrája nem változik, az adóhivatali rendszer a jogszabály hatályba lépésétől feldolgozza a 0 százalékos áfakulcsot is. Az áfatörvény értelmezésében vett napilapokkal kereskedő adóalanyoknak viszont fel kell készíteniük vállalatirányítási rendszereiket a 2024. január 1-jén hatályba lépő változásokra, és új adókódokat szükséges integrálniuk.”