Életbe léptek a piacfelügyeleti törvény módosításai

Megosztás Tetszik

A piacfelügyeleti törvény péntektől alkalmazható módosításainak köszönhetően még eredményesebben léphetnek fel a hatóságok a fogyasztók biztonsága érdekében. Növekszik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, veszélyes termék forgalmazása miatt már a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonható – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A kereskedők többet tehetnek vevőik biztonságáért, mivel termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás, hanem a vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére. Ezekkel a lépésekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. Az ITM kiemelte: a veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak, amivel kiváltják a hatósági eljárást. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztethetik.
    
Ha a hatóságok veszélyes portékát találnak a webáruházban, végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz – emelte ki az ITM. Eddig azonban – kizárólag súlyos kockázat megállapítása esetén – egy több fokozatú eljárás vezethet el. Az első lépcsőben arra kötelezhetik a kereskedőt, hogy a termékről szóló információt távolítsa el, vagy a felhasználóknak szóló közvetlen figyelmeztetést közöljön, például egy felugró ablakban. Ha a vállalkozó a kötelezés ellenére sem lép, a hatóság blokkolhatja a honlap elérhetőségét. Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól – hangsúlyozza a minisztérium.
    
Az ITM arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályok szerint a használati útmutatók online is kiadhatók a fogyasztók biztonsága érdekében. Mint írták, jogos elvárás, hogy a Magyarországon értékesített termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kapjanak a vásárlók. Ehhez képest gyakran előfordul, hogy egy-egy árucikk mellett tucatnál több nyelven megtalálható, de éppen magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás.
    
A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – a többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező. A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget. Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti – részletezte az ITM.
    
Az ITM tájékoztatója kitért arra is, hogy ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A szabálymódosítás megálljt parancsol az ellenőrzési rendszert visszaélésszerűen megkerülőknek. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával. A piacfelügyeleti hatóságok eddig csak a gyártóval, az importőrrel, a meghatalmazott képviselővel vagy a forgalmazóval szemben rendelkeztek hatáskörrel. Gyakran előfordul azonban, hogy egyedüliként a logisztikai szolgáltatót érik el. A jelenleg lényegében raktárként funkcionáló szolgáltatóval szemben eddig érdemben nem léphettek fel, így nem tudták kinek megtiltani a kockázatos áruk forgalmazását. Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők, de már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása.
    
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a piacfelügyeleti törvény módosításait tavaly fogadta el az Országgyűlés. Az új rendelkezések több mint egy év felkészülési idő után pénteken lépnek hatályba. A vállalkozások önkéntes intézkedéseit a tárca azzal is ösztönzi, hogy a jövőben rendszeres tájékoztatást küld a veszélyesnek ítélt termékekről a szakmai szövetségeknek. A szervezetek tagjai így a pontos jogalap megjelölésével küldhetik vissza a kockázatos árucikkeket a gyártónak. A vevők tehát mindenütt biztonságos kínálatból válogathatnak az üzletekben. A szabályok közérthető ismertetését és a megfelelő jogalkalmazást a minisztérium a változásokat bemutató infografika elkészítésével és közzétételével is támogatja – ismertette a helyettes államtitkár.