hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Súlyos bírságra számíthatnak a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetők

  • adozona.hu

Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt, amelynek értelmében 2019. január 1-jétől külföldi befektetők meghatározott köre a stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokban csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A bejelentési kötelezettség elmulasztása milliós bírságot vonhat maga után – összegzi a szabályozást az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Kikre vonatkozik az új törvény?

Az új jogszabály személyi hatálya az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és a Svájci Államszövetségen kívüli, azaz „külföldi” államok állampolgáraira, továbbá az ilyen államokban bejegyzett jogi személyekre és egyéb szervezetekre terjed ki. Emellett külföldi befektetőnek minősülhet – így regisztrációköteles – a belföldön, az EU vagy az EGT valamely tagállamában, továbbá a Svájci Államszövetségben már bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személynek van olyan többségi befolyással rendelkező tagja, aki/amely „külföldi” állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett szervezet.

Azáltal, hogy a külföldi befektető fogalma kiterjed az utóbbi körre is, elkerülhető, hogy egy „külföldi” személy – például egy Lengyelországban már bejegyzett cégben történő többségi befolyásszerzés révén – közvetve kijátssza a jogszabály rendelkezéseit. Ezen a ponton érdemes utalni arra, hogy a Polgári törvénykönyv értelmében akkor lehet többségi befolyásról beszélni, ha a jogi személy tagja – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről – a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Kiemelt ágazatok – érdemi befolyás

Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás nem generális jellegű, hiszen nem érinti a gazdasági élet teljes spektrumát, csupán meghatározott, stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokra vonatkozik, amelyek fokozott ellenőrzését nemzetbiztonsági érdekek indokolják.

Ilyen területek például

– a fegyver- és lőszergyártás,

– az engedélyköteles haditechnikai és meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,

– egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtása,

– a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről, a földgázellátásról, továbbá a villamos energiáról szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások, illetve

– az úgynevezett kettős felhasználású termékek előállítása.

A miniszter irányába történő bejelentést tehát azon külföldi befektetőknek kell megtenniük, akik az említett tevékenységeket folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaságokban kívánnak tulajdont, illetve befolyást szerezni.

A bejelentési kötelezettség kapcsán további kritérium, hogy a külföldi befektetőnek – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt, vagy a Polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást kell szereznie. A meghatározó befolyás azonban nem azonos a korábban említett többségi befolyással. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő tulajdonszerzés esetén differenciál a törvény, itt a bejelentési küszöb 10 százalék.

Látható, hogy a törvény lényegében azon esetekhez rendel bejelentési kötelezettséget, amelyekben a külföldi befektető a tulajdon-, illetve a befolyásszerzés révén olyan helyzetbe kerül, hogy érdemben hatni tud a magyarországi székhelyű gazdasági társaság döntéshozatalára. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonszerzés fogalma nem kizárólag a klasszikus tulajdonrész-, illetve üzletrész-átruházást öleli fel, hanem egyéb társasági jogi ügyleteket is, így a gazdasági társaság alapítását, a részesedésszerzést, illetve a fióktelep-létesítést is – mutat rá dr. Nyitrai Tibor, az act legal szakértője.

A miniszter eljárása

A bejelentési procedúra a gyakorlatban a következőképpen néz majd ki: ha a „külföldi” személy megteszi a bejelentést, annak megérkezéséről a miniszter első lépésként értesíti a bejelentőt, majd megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés sérti-e Magyarország biztonsági érdekeit. A bejelentés megérkezésétől számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy, ha Magyarország biztonsági érdekét sértő körülmény nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére, vagy ha az említett körülmény fennáll, tiltó döntést hozzon. Utóbbi esetben a miniszter megtiltja a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését. A tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg, jogorvoslatnak tehát van helye.

A perben – amelyre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes – a bíróság egyszerűsített eljárásban dönt és kasszációs jogkörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ha jogsértést állapít meg, a határozatot hatályon kívül helyezheti, és a minisztert új eljárásra kötelezheti, de a határozat megváltoztatásáról saját hatáskörben nem dönthet.

A miniszteri tudomásulvételnek azért van jelentősége, mert a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet csak és kizárólag ennek birtokában lehet benyújtani, míg ha a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza, vagy a miniszter tiltó döntést hozott, abban az esetben a részvénykönyvbe történő bejegyzésre, továbbá a tagjegyzékben történő feltüntetésre nem kerülhet sor. További következmény, hogy a külföldi befektető a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben semmilyen jogot nem gyakorolhat.

Szankció

Érdemes figyelni a törvényben foglaltak betartására, mert a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a miniszter – természetes személy külföldi befektető esetén akár 1 millió forint, míg jogi személy külföldi befektető esetén akár 10 millió forint összegű – bírságot is kiszabhat.

A „külföldi” befektetések ellenőrzésére irányuló jogalkotói törekvés pozitívumként értékelhető, hiszen az ellenőrzés létjogosultságát a védendő értékek tekintetében nyilvánvaló nemzetbiztonsági érdekek indokolják. A törvényjavaslat indokolása is utal rá, hogy az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az EU-n kívülről érkező, bizonyos ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket, és az ilyen tárgyú szabályozással a magyar törvényhozás ezidáig adós maradt.

Azokra a kérdésekre, hogy az új jogszabály képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket, illetve hogy az ellenőrzés eszközei mennyire lesznek hatékonyak a biztonsági érdekeket sértő beruházások kiszűrése szempontjából – különös tekintettel a többszintű tulajdoni láncolatok átvilágítására – a jogszabály alkalmazása útján kialakuló gyakorlati tapasztalatok adnak majd választ – állapítja meg dr. Nyitrai Tibor.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Romániai ügyvezető magyar cégben

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs