hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Súlyos bírságra számíthatnak a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetők

  • adozona.hu

Elfogadta az Országgyűlés a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényt, amelynek értelmében 2019. január 1-jétől külföldi befektetők meghatározott köre a stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokban csak az illetékes miniszternek történő bejelentés megtételét és a bejelentés miniszter által történő visszaigazolását követően szerezhet tulajdonrészt, illetve befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A bejelentési kötelezettség elmulasztása milliós bírságot vonhat maga után – összegzi a szabályozást az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Kikre vonatkozik az új törvény?

Az új jogszabály személyi hatálya az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és a Svájci Államszövetségen kívüli, azaz „külföldi” államok állampolgáraira, továbbá az ilyen államokban bejegyzett jogi személyekre és egyéb szervezetekre terjed ki. Emellett külföldi befektetőnek minősülhet – így regisztrációköteles – a belföldön, az EU vagy az EGT valamely tagállamában, továbbá a Svájci Államszövetségben már bejegyzett jogi személy is, ha a jogi személynek van olyan többségi befolyással rendelkező tagja, aki/amely „külföldi” állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett szervezet.

Azáltal, hogy a külföldi befektető fogalma kiterjed az utóbbi körre is, elkerülhető, hogy egy „külföldi” személy – például egy Lengyelországban már bejegyzett cégben történő többségi befolyásszerzés révén – közvetve kijátssza a jogszabály rendelkezéseit. Ezen a ponton érdemes utalni arra, hogy a Polgári törvénykönyv értelmében akkor lehet többségi befolyásról beszélni, ha a jogi személy tagja – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről – a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Kiemelt ágazatok – érdemi befolyás

Fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás nem generális jellegű, hiszen nem érinti a gazdasági élet teljes spektrumát, csupán meghatározott, stratégiailag kiemelt jelentőségű ágazatokra vonatkozik, amelyek fokozott ellenőrzését nemzetbiztonsági érdekek indokolják.

Ilyen területek például

– a fegyver- és lőszergyártás,

– az engedélyköteles haditechnikai és meghatározott titkosszolgálati eszközök előállítása,

– egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtása,

– a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről, a földgázellátásról, továbbá a villamos energiáról szóló törvények hatálya alá tartozó szolgáltatások, illetve

– az úgynevezett kettős felhasználású termékek előállítása.

A miniszter irányába történő bejelentést tehát azon külföldi befektetőknek kell megtenniük, akik az említett tevékenységeket folytató magyarországi székhelyű gazdasági társaságokban kívánnak tulajdont, illetve befolyást szerezni.

A bejelentési kötelezettség kapcsán további kritérium, hogy a külföldi befektetőnek – gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján – közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt, vagy a Polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást kell szereznie. A meghatározó befolyás azonban nem azonos a korábban említett többségi befolyással. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő tulajdonszerzés esetén differenciál a törvény, itt a bejelentési küszöb 10 százalék.

Látható, hogy a törvény lényegében azon esetekhez rendel bejelentési kötelezettséget, amelyekben a külföldi befektető a tulajdon-, illetve a befolyásszerzés révén olyan helyzetbe kerül, hogy érdemben hatni tud a magyarországi székhelyű gazdasági társaság döntéshozatalára. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonszerzés fogalma nem kizárólag a klasszikus tulajdonrész-, illetve üzletrész-átruházást öleli fel, hanem egyéb társasági jogi ügyleteket is, így a gazdasági társaság alapítását, a részesedésszerzést, illetve a fióktelep-létesítést is – mutat rá dr. Nyitrai Tibor, az act legal szakértője.

A miniszter eljárása

A bejelentési procedúra a gyakorlatban a következőképpen néz majd ki: ha a „külföldi” személy megteszi a bejelentést, annak megérkezéséről a miniszter első lépésként értesíti a bejelentőt, majd megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés sérti-e Magyarország biztonsági érdekeit. A bejelentés megérkezésétől számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy, ha Magyarország biztonsági érdekét sértő körülmény nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja a bejelentő részére, vagy ha az említett körülmény fennáll, tiltó döntést hozzon. Utóbbi esetben a miniszter megtiltja a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését vagy az újonnan felvett tevékenység megkezdését. A tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg, jogorvoslatnak tehát van helye.

A perben – amelyre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes – a bíróság egyszerűsített eljárásban dönt és kasszációs jogkörrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ha jogsértést állapít meg, a határozatot hatályon kívül helyezheti, és a minisztert új eljárásra kötelezheti, de a határozat megváltoztatásáról saját hatáskörben nem dönthet.

A miniszteri tudomásulvételnek azért van jelentősége, mert a részvénykönyvbe, illetve a tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet csak és kizárólag ennek birtokában lehet benyújtani, míg ha a külföldi befektető a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét nem igazolta vissza, vagy a miniszter tiltó döntést hozott, abban az esetben a részvénykönyvbe történő bejegyzésre, továbbá a tagjegyzékben történő feltüntetésre nem kerülhet sor. További következmény, hogy a külföldi befektető a részesedései tekintetében a gazdasági társasággal szemben semmilyen jogot nem gyakorolhat.

Szankció

Érdemes figyelni a törvényben foglaltak betartására, mert a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a miniszter – természetes személy külföldi befektető esetén akár 1 millió forint, míg jogi személy külföldi befektető esetén akár 10 millió forint összegű – bírságot is kiszabhat.

A „külföldi” befektetések ellenőrzésére irányuló jogalkotói törekvés pozitívumként értékelhető, hiszen az ellenőrzés létjogosultságát a védendő értékek tekintetében nyilvánvaló nemzetbiztonsági érdekek indokolják. A törvényjavaslat indokolása is utal rá, hogy az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az EU-n kívülről érkező, bizonyos ágazatokba irányuló külföldi befektetéseket, és az ilyen tárgyú szabályozással a magyar törvényhozás ezidáig adós maradt.

Azokra a kérdésekre, hogy az új jogszabály képes lesz-e beváltani a hozzá fűzött reményeket, illetve hogy az ellenőrzés eszközei mennyire lesznek hatékonyak a biztonsági érdekeket sértő beruházások kiszűrése szempontjából – különös tekintettel a többszintű tulajdoni láncolatok átvilágítására – a jogszabály alkalmazása útján kialakuló gyakorlati tapasztalatok adnak majd választ – állapítja meg dr. Nyitrai Tibor.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt.– nem katás tag

Szipszer Tamás

adószakértő

Idegenforgalmi adó könyvelése

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó táppénzen

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close