Mégsem lesz adómentes ez a munkáltatói juttatás

Megosztás Tetszik

Nem fogadta el az Országgyűlés a jövő évi adótörvénycsomaghoz benyújtott fideszes módosító indítványt, amely a munkáltatók által adómentesen adható juttatások közé sorolta volna az egyes egészségügyi szűrővizsgálatokat, továbbá a fizikoterápiás és a mentál-egészségügyi ellátást is.

Korábban ismertettük az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4741. számú törvényjavaslat szja-törvényt érintő várható módosításait (Új kedvezmények és mentességek az szja-ban című írásunkban). A törvényhozók azonban nem fogadtak el egy fideszes képviselői módosító indítványt.

Az ingyenes vagy kedvezményes munkáltatói juttatások körét bővítette volna az a javaslat, amely a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú melléklete 8.6. alpontjának d) pontja kiegészítésével, a foglalkozás-egészségügyi ellátáson kívül adómentes tette volna a munkáltató által nyújtott, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott szűrővizsgálatot, továbbá a fizikoterápiás és a mentál-egészségügyi ellátást is.

A javaslat az adómentességet ki kívánta terjeszteni az egészségügyről szóló törvényben meghatározott olyan vizsgálatok munkáltatói biztosítására is, amelyek célja a betegség tüneteit még nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának – ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is – korai felismerése.

Bár számos érv szól amellett, hogy az egészségügyi problémák, betegségek megelőzése olyan támogatandó cél, amely az állami költségvetésnek is megtakarítást eredményez, a kormány javaslatára – a várható költségvetési bevételkiesésre tekintettel – a törvényalkotási bizottság nem támogatta a javaslatot, és az Országgyűlés mégsem fogadta el ezt a korlátlan értékű, adómentesen adható munkáltatói juttatásra alkalmat adó indítványt.

Mindazonáltal ezen túl is adómentesek lesznek a munkavédelemről szóló törvény 58. paragrafusának (1) bekezdésében kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi alapellátás keretében ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatások.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 44. paragrafusának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy azoknál a feladatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet egyebek mellett szervezési intézkedések alkalmazásával kell megvalósítani. Az 54. paragrafus (1)-(2) bekezdése előírja továbbá, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egy egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani, értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és ezen értékelés eredménye alapján olyan megelőző intézkedéseket kell tennie, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.

A törvény 58. paragrafusának (1) bekezdése szerint pedig az előző kötelezettségekből eredő feladatainak ellátásához a munkáltató foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy külső szolgáltató bevonásával is.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 55. paragrafusa szerint a foglalkozás-egészségügy feladata, hogy

– a munkahigiéné által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;

– kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;

– meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;

– a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;

– a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;

– a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

– fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;

– a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének rendelkezései alapján foglalkozás-egészségügyi alapellátásra egyéb személyi jellegű kifizetésként elszámolt kiadás a vállalkozás érdekében felmerült költségnek számít, így annak összegével nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni, feltéve, hogy a juttatásban munkavállaló, személyesen közreműködő tag vagy a cég nyugdíjasa részesül.