hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj mértéke

  • Winkler Róbert

A hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összegének kiszámításakor közös szabály, hogy azok alapjaként azt a saját jogú nyugdíjat kell alapul venni, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ennek megfelelően, a hozzátartozói nyugellátások megállapításakor mindenképpen különbséget kell tenni a tekintetben, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában részesült-e a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, illetve nem részesült semmilyen ellátásban.

Ha az elhunyt jogszerző saját jogú öregségi nyugdíjasként hunyt el, a hozzátartozói nyugellátást a jogszerző részére a halála időpontjában folyósított öregségi nyugdíj összegéből kell kiszámítani. Az előzőek szerint kell eljárni, ha az elhunyt jogszerzők az elhalálozásuk időpontjában korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesültek, mivel a hatályos jogi szabályozás arról rendelkezik, hogy ezek az öregségi típusú ellátások, a jogszerző halálával automatikusan öregségi nyugdíjnak tekintendők. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti igényeket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell előterjeszteni, az igények elbírálására e szerv rendelkezik hatáskörrel.

Más a helyzet, ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában nem részesült semmilyen ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban - rehabilitációs, rokkantsági ellátásban – részesült. E csoporthoz tartoznak azok a jogszerzők is, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, azonban nyugellátásukat 2012. január 1-jétől a halálukig már nem nyugdíjként, hanem rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként folyósították.

A fentiekben meghatározott személyek elhalálozása esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.  Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, hanem az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztálya bírálja el. Az eljárás során külön vizsgálat tárgyát képezi az elhunyt jogszerzőnek a halála időpontjáig szerzett szolgálati ideje, a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet pedig az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-jétől a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani. Az előzőekben említett szolgálati idő és átlagkeresetből kerül kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna.

Az előzőekben meghatározott általánosnak mondható esetekhez képest meg kell említeni azon általánostól eltérő eseteket, amikor az elhunyt jogszerző a halála időpontjában korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, és ezen ellátások folyósítása mellett elhalálozásáig legalább 365 napon át keresőtevékenységet folytatott, mely alapján további 365 naptári napi szolgálati időt szerzett. Ezekben az esetekben, a hozzátartozó kérelmezheti, hogy az eljáró nyugdíjbiztosítási szerv – a hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási főosztálya – számolja ki azt az elméleti öregségi nyugdíjat, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában az újonnan szerzett szolgálati idő alapján megillette volna, és ezt az elméleti összeget kell összevetni az elhunyt jogszerző részére a halála időpontjában ténylegesen folyósított korhatár előtti ellátás összegével. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátások összegének alapja mindenképpen a magasabb összeg lesz. E kettős számítás kizárólag a hozzátartozó kérelmére tekintettel végezhető el, mely kérelem benyújtására legkésőbb az elhunyt jogszerző halálát követő hat hónapon belül nyílik lehetőség. A határidő mulasztása jogvesztő.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj mértékének szabályait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz vagy készlet

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szerszámok könyvelése

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Osztalékfizetés eredménytartalékból

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X