Mozgáskorlátozottak: ennyiből nem lehet megélni

Megosztás Tetszik

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége több más intézkedés mellett az ellátások felső összeghatárának emelését, a jövedelemkorlát eltörlését, a szükséges biztosítási idő módosítását és a foglalkoztatás támogatására vonatkozó jogszabályok módosítását javasolja az Emberi Erőforrások Minisztériumának a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény tervezett módosítása kapcsán - olvasható az egyesület honlapján.

A szövetség továbbra sem ért egyet a rokkantnyugdíj eltörlésével, de bízik abban, hogy az általa javasolt intézkedésekkel valamelyest csökkenthetők a megváltozott munkaképességű embereket ért méltánytalanságok, mérsékelhető az új ellátó- és felülvizsgálati rendszer okozta elszegényedés és növelhető e társadalmi csoport foglalkoztatottsága.

A MEOSZ mindenképp módosítaná az ellátások azon feltételét, miszerint a leszázalékolást megelőző öt éven belül három év biztosítási idő szükséges, mert a mostani szabályozás miatt ellátás nélkül maradnak olyanok, akik több tíz éves munkaviszonnyal rendelkeznek, de betegség, munkanélküliség vagy épp gyermekvállalás miatt nem tudják teljesíteni ezt a feltételt.

A szövetség szerint emelni kell az ellátások felső összeghatárát is, azok ugyanis sok esetben rendkívül alacsonyak. Az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, hiába van az érintettek mögött akár harminc év munkaviszony. Összehasonlításképp: a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt. A rokkantsági ellátás jövedelemkorlátja a munkavállalás ellen hat, a szervezet ezért az eltörlését javasolja, amivel az állam is jól járna, hisz több adó- és járulékbevételre tehetne szert.

Az új rendszerben állapotromlás és -javulás esetén is újraszámolják az ellátást, ami sok esetben a több évtizedes munkával megalapozott, 80-100 ezer forintos korábbi rokkantnyugdíjak megfeleződését eredményezi, a létbizonytalanságba taszítva az érintetteket. A szövetség ezért azt javasolja, hogy csak a kategóriát átlépő, tényleges állapotjavulás esetén legyen újonnan megállapítva az ellátás.

A MEOSZ kezdeményezi, hogy a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában az érintettek kaphassanak ellátást, sokan ugyanis azért nem tudnak élni a jogorvoslattal, mert a több évig elhúzódó perek alatt semmilyen ellátás nem jár nekik.

A javaslat rehabilitációs kártyát biztosítana azoknak, akik legalább 33 százalékos egészségkárosodást szenvedtek, nekik ugyanis jelenleg sem ellátás, sem foglalkoztatási támogatás nem jár, miközben megromlott egészségi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni sem. A Szövetség szeretné, ha újabb vizsgálat nélkül foglalkoztatási támogatás járna azok után is, akik fogyatékossági támogatásban, illetve fogyatékosságuk miatt felnőttként magasabb összegű családi pótlékban, árvaellátásban és vakok személyi járadékában részesülnek.
OLVASSA EL a témában korábban írt cikkeinket ITT és ITT.