Akik csak társas vállalkozóként működhetnek közre

Megosztás Tetszik

Nem egyszerű meghatározni egy társas vállalkozás tagjának társadalombiztosítási jogviszonyát attól függően, hogy társas vállalkozónak minősül-e, személyesen közreműködik-e. Vannak ráadásul speciális formációk is, amelyekre sajátos szabályok vonatkoznak; cikkünkben utóbbi rendelkezéseket részletezzük.

A társas vállalkozás kifejezés hallatán elsősorban a bt., kkt.  és kft. jut eszünkbe, melyek természetes személy tagjai a személyes közreműködésre, illetve annak módjára vonatkozóan többféle döntést is hozhatnak, amely aztán meghatározza társadalombiztosítási jogállásukat is. Például egy bt. kültagja megteheti, hogy egyáltalán nem működik közre a társaságban, de létesíthet munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt is, illetve dolgozhat tagként, azaz társas vállalkozóként.

A társas vállalkozások köre azonban nem ér véget az említett három társasággal (és a velük egy alpontban (1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § d) pont 1. alpontja) említett egyesüléssel és közös vállalattal sem), hanem folytatódik a felsorolás egészen a 4. alpontig. A következőkben ezekre a formációkra vonatkozó szabályokat részletezzük.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismnertetjük a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda, az egyéni cég, illetve a gépjárművezető-képző munkaközösség és az oktatói munkaközösség tagjainak jogviszonyára vonatkozó speciális szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.