Vallási tevékenységet végző szervezet adója és adómentessége

Megosztás Tetszik

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. (Lvtv.) törvény megkülönböztet vallási tevékenységet végző szervezetet, valamint az egyházi jogi személyt. Ezúttal az előbbiek társasági adózását mutatjuk be.

A vallási tevékenységet végző szervezet

Az Lvtv. 9/A § (1) bekezdése szerint a vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése. E szervezetekre az egyesületre vonatkozó szabályokat az Lvtv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések:

–       az elnevezésben nem kell utalni az egyesületi formára,
–       alapszabálya az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltérően határozhatja meg a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint azoknak a vallási tevékenységet végző szervezettel jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét, akik a vallási tevékenységet végző szervezet működésére vonatkozó belső döntés meghozatalára és ellenőrzésére, illetve ügyintézésére és képviseletére jogosultak,
–       csak vallási tevékenységet végző szervezettel egyesülhet és csak ilyen szervezetekre válhat szét.

A vallási tevékenységet végző szervezet is kérheti közhasznú nyilvántartásba vételét, ha megfelel a Civil tv-ben előírt feltételeknek (2011. évi CLXXV. törvény).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen tételek befolyásolják az adóalapot, és milyen esetekben illeti meg adómentesség a szervezetet!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.