Bér- és családikedvezmény-kalkulátor 2015. (IV.) – fogalomtár. Közös érvényesítéssel, be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élők és élettársi kapcsolatban gyermeket várók eltérő jogosultsága esetén

Megosztás Tetszik

Családi adólap-kedvezményre jogosult:

–        az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

• vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
• szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;

–        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

–        a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

–        a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

–        a saját jogon jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának módosítása 2015. január 1-jétől kimondja, hogy jogosult lehet a családi pótlékra (ebből következően a családi kedvezményre is) a szülővel együtt élő élettárs is akkor, ha az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös a lakó vagy tartózkodási helye, valamint az élettársak legalább egy éve szerepelnek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirat igazolja.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

–        az, aki esetében a Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,

–        a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától a megszületéséig),

–        az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,

–        a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

–        az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá

–        azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

FONTOS! 

A be nem jegyzett élettársak (ide értve, ha bejegyzéstől számítva egy év még nem telt el) a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után jogosultak, illetve élettársi kapcsolatban a magzat után csak a várandós anya számít jogosultnak. (Emiatt esetükben az eltartottak/kedvezményezett eltartottak) száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet.)

A családi adóalap-kedvezmény mértéke:

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultsági hónap figyelembe vételével két mértéke van:

–        fejenként és havonta 62 500 forint, amely egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint, egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 10 ezer forint adókedvezményt jelent;

–        fejenként és havonta 206 250 forint, amely három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

Családi járulékkedvezményre jogosult: 

–        a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő,

–        családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély. 

A családi járulékkedvezmény mértéke: 

Családi járulékkedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezményre az összevont adóalap csak részben nyújt fedezetet.

A családi járulékkedvezmény a családi adóalap-kedvezmény 16 százalékának a másik fél által nem érvényesített azon a része, amelyre a szja nem nyújt fedezetet, de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. Ha a járulékalap vélelmezett, egyéni vállalkozó esetében csak a tényleges kivét, társas vállalkozó esetében csak a tényleges személyes közreműködői díj járulékaiból érvényesíthető családi járulékkedvezmény.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése:

Ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. Közös érvényesítés esetén közös nyilatkozatot kell adni.

A munkáltató a törvényben előírt sorrendben, először a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó-alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti. A munkaerő-piaci járulékból családi járulék-kedvezmény nem érvényesíthető.