A magyar válságadó sajátosságai

Megosztás Tetszik

A hazai távhőszektorba évente nagyjából a Főtáv jelenlegi piaci értékének megfelelő korszerűsítésösztönzési pénzt önthetne a kormány a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele címén beszedett adóból. Mivel azonban ezt a költségvetési hiány csökkentésére költik, a fogyasztók nem a szolgáltatás minőségén érzik majd meg, hogy a sarc jövőre megduplázódik.

A hétfőn Brüsszelnek is elküldött új megszorító csomag öt új adója közül az egyiket kifejezetten az energiaszektorra szabta a nemzetgazdasági tárca. Matocsy György minisztériuma 55 milliárd forintos bevételt vár attól, hogy az előzetes ígéretekkel szemben nemhogy nem vezetik ki az energiatermelő és -ellátó vállalkozásokat terhelő extra jövedelemadót, hanem az eddigi 8 százalékról 16-ra emelik. Az csak formai korlát, hogy ezt az adót elvileg a távhőszektor korszerűsítési hozzájárulása címén szedik be.

"Annak volna értelme, hogy évente 50-55 milliárd forintot a kormány akár a fogyasztói, akár a termelői oldalon korszerűsítési katalizátorként jelentessen meg" - mondta Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság korábbi elnöke. Szerinte erre állami és önkormányzati korszerűsítési projektek meghirdetésével "a távhőszektor minden elemében igény is, hely is volna bőven". Bercsi azonban a legvalószínűbbnek azt látja, hogy az összeg töredéke sem fog célba elérni, mert a Robin Hood adót - lényegében a bevezetése első évét kivéve - eddig éppen arra nem használták, amire a törvényben felcímkézték.

Bírta az AB jóváhagyását

A hivatalosan a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt még 2008-ban, Veress János pénzügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé, és az akkor arról szólt, hogy 2009 és 2010-ben az energiatermelők és szolgáltatók a pozitív eredményük 8 százalékát befizetik a költségvetésbe annak érdekében, hogy abból a távhőszektor hendikepjét csökkentsék a többi energiatípussal (például a gázzal) szemben.

 A folytatást olvassa el a hvg.hu-n!