Egy százalék – összevont adóalap, kedvezményezettek, adatkezelés

Megosztás Tetszik

Az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő egyidejűleg az adó 1+1 százalékáról való rendelkezési jogosultságot is jelenti. Mi tartozik az összevont adóalapba, kik lehetnek kedvezményezettek, mit takar az adatközlési felhatalmazás? Írásunkból megtudhatja.

Az Szja tv. 45. §-a szerint „a  magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerinti átutalás(ok) levonása (a külön törvény alkalmazásában kedvezmények levonása) után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az állami adó- és vámhatóság a külön törvényben meghatározott szabályok szerint gondoskodik.”

Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.

A külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem stb. nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, kik lehetnek kedvezményezettek és mi az az adatközlési felhatalmazás! 

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.