Adót növelne, kedvezményeket vonna meg, különadót vezetne be, csökkentené az üdülési utalványra jogosultak körét a román kormány

Megosztás Tetszik

Közvitára bocsátotta a román kormány ma a költségvetési hiány csökkentése érdekében bevezetendő adóügyi intézkedések tervezetét: a Ciolacu-kabinet forgalmi adót vetne ki a bankokra és a nagyvállalatokra, az úgynevezett mikrovállalkozásokra, valamint részlegesen megszüntetné több ágazat adókedvezményeit.

Forgalmi adót kell fizetniük a mikrovállalkozásoknak (félmillió eurónál kisebb éves forgalmú kkv-k) is. Ha az éves árbevételük nem haladja meg a 60 ezer eurót, akkor az adókulcs 1 százalék, a küszöbérték fölött pedig 3 százalék.

Korlátozná a bukaresti kormány a támogatott ágazatok munkavállalóinak adómentességét is. Jelenleg a programozók mentesülnek a 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetése alól, az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóktól pedig a bruttó bér szintén 10 százalékát kitevő egészségbiztosítási hozzájárulást sem vonják. A közvitára bocsátott tervezet értelmében az adómentesség csak a bruttó 10 ezer lej (770 ezer forint) alatti bérek esetében marad érvényben, az ezen összeget meghaladó jövedelem adóköteles.

Különadó bevezetését irányozza elő a román kormány az 500 ezer eurónál értékesebb ingatlanok és a 75 ezer eurónál többet érő személygépkocsik esetében, és szűkíteni kívánja az üdülési utalványokra jogosultak körét. Csak azok a közalkalmazottak lennének jogosultak erre a juttatásra, akiknek a nettó bére nem éri el a 8 ezer lejt. Ezzel párhuzamosan 1600 lejre nő az üdülési utalványok értéke, melyek után fizetni kell majd a bruttó érték 10 százalékával megegyező egészségbiztosítási hozzájárulást.

A Ciolacu-kabinet október 1-jei hatállyal, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással – vagyis részletes parlamenti vita nélkül – kívánja életbe léptetni az intézkedéscsomagot.

Az adóügyi változtatásokkal a tervezettnél jóval nagyobb költségvetési hiányt kívánja mérsékelni Bukarest. Az idei évre tervezett GDP-arányos román deficit 4,4 százalék, azonban költségvetési kiigazítások nélkül meghaladná a 6 százalékot.