Transzferárazás: iránymutatás az OECD-től a koronavírus-járvány kihívásaira reagáláshoz

Megosztás Tetszik

A világjárvány a transzferárazásban is új kihívásokat hozott, korábban nem látott problémák megoldása vált szükségessé. Ebben igyekszik támogatást nyújtani a társaságoknak és adóhatóságoknak az OECD december 18-án kiadott új iránymutatása – hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.

Az új iránymutatás megerősíti a piaci ár elvét, valamint visszautal a 2017-es OECD Transzferár Irányelvek a multinacionális nagyvállalatoknak és adóhatóságoknak („OECD TP Irányelvek”), mint irányadó dokumentumra, ugyanakkor négy, a transzferárak kialakításában kulcsfontosságú területtel foglalkozik:

– Összehasonlító elemzés;
– Veszteségek és COVID-19 kapcsán felmerülő költségek allokálása;
– Állami támogatások kezelése a transzferár elemzésekben;
– Előzetes ármegállapítási eljárások (APA) kezelése.

Az összehasonlító elemzés kapcsán az iránymutatás kitér az elemzés céljára felhasználható adatok forrásával, időbeli elérhetőségével, az esetleges információhiány kezelésének lehetőségeivel, kiigazításaival kapcsolatos kérdésekre, de felveti a veszteséges cégek adatainak felhasználását is az összehasonlító elemzések céljára, ami „békeidőben” általában a NAV által nem preferált megközelítés.

Körbejárja az iránymutatás azt a kérdést is, hogy vajon elfogadható-e a világjárvány miatti veszteséges működés akár egy alacsony kockázatú vállalatnál is, illetve hogy vajon egy szerződés módosítás összhangban lehet-e a piaci ár elvével. Általánosságban azt erősíti meg az iránymutatás, hogy minden esetet egyedileg kell értékelni, kiemelve a felek tranzakcióban betöltött szerepének és vállalt kockázatainak kulcsfontosságát, szem előtt tartva, hogy hasonló helyzetben független felek hogyan jártak volna el.

A világjárvány gazdasági szereplőkre tett negatív hatásainak enyhítésére tett kormányzati intézkedések transzferárakra gyakorolt hatása is kritikus. Itt nemcsak azt kell vizsgálni, hogy egy állami támogatás milyen módon befolyásolhatja az összehasonlíthatóságot és ezáltal a transzferár elemzéseket, de fontos azt is megvizsgálni, hogy az állami támogatások eltérő számviteli kezelésből vagy az egyes országokban eltérően alkalmazott intézkedésekből adódó hatások kikorrigálhatók-e az elemzések során.

Utolsó témaként foglalkozik az iránymutatás a világjárványnak a már hatályba lépett APA határozatokra, illetve a még folyamatban lévő APA eljárásokra gyakorolt hatásaival. Az APA eljárásokkal összefüggésben a világjárvány hatására felmerülhet az APA megállapodások módosításának szükségessége, de adott esetben a világjárvány vezethet az APA megállapodások megszüntetéséhez is. Az iránymutatás ugyanakkor praktikus megközelítésekre tesz javaslatot, felvázolva adott esetben megoldásként az árak piaci jellegének évenkénti vizsgálata helyett egy hosszabb időszakra vonatkozó tesztelés lehetőségét („term-testing”), vagy alapesetben egyedileg vizsgált tranzakciók összevont elemzését is, amennyiben azt a helyi jogszabály lehetővé teszi.

 "Azt látjuk, hogy bár a jelen iránymutatás nem ad egyedi válaszokat, de kijelöli az irányokat az egyes kérdések megközelítéséhez és megerősíti, hogy nincsenek sztenderd válaszok és általános megoldások. A világjárvánnyal érintett ágazatok, vállalkozások transzferárkérdéseit egyedileg kell kezelni. Ez sok esetben jóval alaposabb, részletesebb transzferár elemzések elvégzését fogja megkívánni a vállalkozásoktól, ugyanakkor az adóhatóságok sem követhetik ezekben az esetekben a régi sémákat, számukra is új kihívásokat fog válhatóan hozni a COVID időszak transzferárazásának ellenőrzése" – mutat rá Tóth Hedvig, a Deloitte transzferárazási csoportjának vezetője.