Munkaügyi szabályok: a cégek többsége nem tartja be

Megosztás Tetszik

A feketelista.hu nyilvántartásai szerint 2013-ban összesen 3551 esetben kellett kiszabni munkaügyi bírságot, 22,5 százalékkal többször, mint a megelőző esztendőben. Az idei év viszont biztató: tavaly január–márciusban 733 céggel szemben hozott a munkaügyi hatóság elmarasztaló határozatot, az idén az első negyedévben viszont csak 308 esetben szankcionált.

Munkaügyi vizsgálatok: 70-80 százalék bukás

A folyamatos és rendszeres ellenőrzések mellett három kiemelt munkaügyi vizsgálatot rendelt el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) az elmúlt esztendőben. Az első kiemelt vizsgálat a szolgáltatói tevékenységet végző cégek jogszerű munkaügyi működésére irányult, amelyben a szolgáltatók 74 százalékánál állapítottak meg szabálytalanságot. Az ellenőrzött 925 munkáltató a legtöbb esetben figyelmeztetéssel megúszta, ám közülük százat munkaügyi bírsággal sújtott a hatóság – tájékoztat a feketelista.hu portál. A második kiemelt vizsgálat a bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzésére irányult, 798 cégre terjedt ki, és ennek során is a cégek 74 százalékánál szembesültek különböző szabálytalanságokkal az ellenőrök. E körben a jogsértések 43 százalékát feketefoglalkoztatással követték el, ami miatt közel 300 vállalkozást kellett megbírságolni. A harmadik kiemelt vizsgálat a munka- és a pihenőidő szabályainak betartására vonatkozott, döntően a kereskedelmi és vagyonvédelmi ágazatokra terjedt ki, ahol összesen 811 céget vontak ellenőrzés alá, és 85 százalékuknál állapítottak meg szabálytalanságokat; közülük 137-et bírságoltak meg. Tipikusan: hamis munkaidő-nyilvántartás vagy a nyilvántartás hiánya miatt.

Munkavédelmi vizsgálatok: több mint fele bukás

Öt témakörben tartottak az elmúlt évben hosszabb – általában két hónapra kiterjedő –munkavédelmi kiemelt vizsgálatot a kormányhivatalok munkavédelmi felügyelői. A biológiai tényezők kockázatát 767 cégnél ellenőrizték több mint 25 ezer munkavállalóra kiterjedően. A cégek 82 százalékánál állapítottak meg olyan szabálytalanságokat, amelyek 7852 dolgozóra jelentettek veszélyforrást. Különösen hiányosnak találták a hatékony egyéni védőeszközökkel való ellátást. Nem véletlen, hogy az ellenőrök 703 határozatot hoztak a hiányosságok megszüntetésére és 46 esetben megtiltották a foglalkoztatást is. Az emelőgépek üzemeltetésének biztonságáról 1312 cégnél igyekeztek meggyőződni a munkavédelmi ellenőrök. Kiderült: a gépek 54 százaléka nem felel meg a biztonsági előírásoknak, és magas az emelőgépeket szabálytalanul kezelők száma is. A villamosság biztons� �gának kiemelt vizsgálata megállapította: az e körben foglalkoztatott szakemberek 95 százaléka rendelkezik a megfelelő végzettséggel és átesett az előírt orvosi alkalmassági vizsgán, mégis sok a szabálytalanság, amelyek miatt 423 felfüggesztő határozatot kellett hozni. A bányászati munkahelyek egészségügyi kiemelt vizsgálata szerint az ellenőrzött munkahelyek mintegy 40 százalékánál nem veszik maradéktalanul figyelembe a törvényi előírásokat, ám összességében „a bányászati munkahelyeken a munka-egészségügyi helyzet viszonylag jónak mondható”. Ezzel magyarázható, hogy felfüggesztési határozat meghozatala egyetlen esetben sem volt indokolt. A hőségriasztásra vonatkozó célellenőrzés 335 munkáltatóra terjedt ki, és az ellenőrök meggyőződtek róla, hogy a munkahelyek túlnyomó többségében betartják a legfontosabb munkavédelmi előírásokat.

A büntetettek területi megoszlása

A munkaügyi szabálysértők közel harmada a fővárosból kerül ki. A feketelista.hu területi kimutatásában a megyéket egyértelműen Pest megye „vezeti”, ahol 433 céget kellett felelősségre vonni, és kiemelkedően (330 elmarasztalással) szerepel Borsod-Abaúj-Zemplén megye is. A legkevesebb munkaügyi elmarasztalást (55-55 esetben) Békés és Csongrád megyében „osztották” ki az ellenőrök. Figyelemre méltó, hogy a jelentős gazdasági súllyal rendelkező Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 58 alkalommal kellett ehhez az eszközhöz nyúlniuk. A vidéki városok közül a legtöbb céget Miskolcon (102), Pécsett (80) és Debrecenben (75) sújtottak munkaügyi bírsággal, Szegeden viszont csak 29 esetben kellett ily módon szankcionálni. A bírságok összegét tekintve a vidéki cégek vannak túlsúlyban. A legnagyobb összegű pénzbírságot (10 millió forint) a székesfehérvári Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft.-re szabták ki. A miskolci Gépépszer Fémszerkezetgyártó és Szerelő Kft.-nek 8,19 millió forint, a kecskeméti Kész Ipari Gyártó Kft.-nek pedig 4,725 millió forint bírságot kell fizetnie a munkaügyi szabályok megsértéséért.

A munkaügyek, munkakörülmények rendezettsége egyértelműen minősít egy vállalkozást. Üzletkötés, partnerválasztás előtt hasznos e téren is tájékozódni a kiszemelt fél megbízhatóságáról. A feketelista.hu portálon a munkaügyi elmarasztalásokon kívül – egyetlen klikkeléssel – összesen tizenkét állami hatóság cégekre vonatkozó minden hivatalos döntése nyomon követhető. Ellenőrizhető például, van-e a partnernek céges adóvégrehajtása, folyik-e ellene felszámolás vagy végelszámolás, felfüggesztették-e az adószámát stb. Hasznos adatok ezek, hiszen üzleti döntés előtt értékes információkhoz juthat, későbbi veszteségeket előzhet meg a körültekintő üzletember – fűzi hozzá Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.